Zsúfolásig tömve vannak a hazai börtönök

Százharminc százalékosra növekedett a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsági mutatója, derült ki Kökényesi Antal, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának tegnapi évértékelő állománygyűlésén. A parancsnok rámutatott arra is, hogy a büntetés-végrehajtási alkalmazottak korábban úgy kerültek szembe többszörösen büntetett előéletű fogvatartottakkal, hogy még nem voltak kellően felkészülve.

Jelentősen, mintegy 800-900-zal nőtt a fogvatartottak száma az elmúlt évben az azt megelőző évhez képest, a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsági mutatója így csaknem 130 százalékosra nőtt – mondta Kökényesi Antal, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tegnapi évértékelőjén. A büntetés-végrehajtás múlt évi statisztikai adataiból az is kiderült, hogy több mint százan vannak olyanok, akik két évnél is régebb óta előzetes letartóztatásban vannak. Az MTI érdeklődésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága azt közölte: közülük mintegy húszan 33 hónapnál is régebb óta kényszerintézkedés alatt állnak, vagyis közel vannak a három évhez. A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény szerint ha az előzetes letartóztatás tartama a három évet eléri, akkor megszűnik az előzetes letartóztatás. Tavaly nyáron azonban megváltozott ez a szabály, de az új rendelkezés csak idén júliusban lép hatályba. E szerint ha a bűncselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a hároméves szabály két évre csökken. Abban az esetben azonban, ha tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő a bűncselekmény, az előzetes letartóztatás tartama négy évre nő.
Kökényesi Antal a tegnapi sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy korábban jogos kritikaként fogalmazódott meg az, hogy négy hét bevezető képzést követően már munkába álltak a büntetés-végrehajtási alkalmazottak, akik egy hónap után szembesültek a többszörösen büntetett előéletű fogvatartottakkal úgy, hogy még nem voltak kellően felkészülve. A parancsnok erre a problémára fókuszálva elmondta, hogy átalakították a képzési rendszert, így a képzési időt a négyszeresére növelték azért, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben dolgozók magabiztosan és szakszerűen tudják ellátni feladatukat. Kökényesi Antal az idei évről szólva azt mondta: a büntetés-végrehajtás folytatja a 2008-ban megkezdett korszerűsítést, arra törekednek, hogy ezt ne csak a költségvetésből, hanem európai uniós forrásokból is finanszírozzák. Példa nélkülinek nevezte, hogy tavaly nyolcvanhárom pályázaton indultak, és ebből 62-t megnyertek. Hozzátette: ezek többsége a fogvatartottak képzését, munkáltatását és reintegrációját segíti elő. A büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok működtetésével kapcsolatban Kökényesi azt mondta: a könnyűipar válsága és a gazdasági válság kiteljesedése a büntetés-végrehajtási társaságok megrendelésállományát is mérsékelte. Így a foglalkoztatottak számát is 15 százalékkal csökkenteniük kellett. A parancsnok arról is beszámolt, hogy a korábbi évekkel ellentétben tavaly nem sikerült a büntetés-végrehajtásnak adósságállomány nélkül zárnia az évet, 1,3 milliárd forint tartozásuk volt, de ebben a hónapban ezt ki tudták egyenlíteni.