A fénykép és a hiba örök esztétikája

Klementisz Réka
2010. 03. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Képek, amelyekbe beleért Isten ujja. Megtréfált alkotói akarat, képi elszólások, félrecsúszott kompozíciók, elsült masinák, filmre vitt hétköznapi közhelyek, szóval véletlenek, milliószám megörökítve az örökkévalónak. Kardos Sándor operatőr bő harminc évvel ezelőtt kezdett el amatőr fényképeket gyűjteni, s bár aligha ez volt a szándéka, a Hórusz-archívum másfél millió darabjával létrehozta a legnagyobb magyar privát- és magánfotó-gyűjteményt.
A Hórusz nyomán új látásmód született: a hiba, a véletlen esztétikája. A hetvenes évek experimentalista fotográfiájában, Jeles András, Forgács Péter és Bereményi Géza filmjeiben egyaránt tetten érhető a Hórusz-archívum fotóinak hatása. Kardos Sándor a gyűjtést az első pillanattól a fényképezéssel, a műalkotással egyenértékűnek tekinti, okkal. Őt megelőzően senki még csak nem is közelített a privát fotográfia történetéhez, pláne nem tekintette a nagy fotográfusok, vagy épp az egyszerű lelkes amatőrök félresikerült alkotásait a tökéletes kompozíciókkal egyenrangú remekműnek.
Az idő neki dolgozott; a filmre vitt életszilánkokból új minőség állt össze. A név is ezt jelöli. Az egyiptomi hieroglif írásban a Hórusz szem ábrájának egésze jelenti a teljességet, az egyes számot, apró részletei pedig a végtelen kicsi felé mutató törtszámokat. A digitális fotózás korában különösen érdekes elképzelni, vajon milyen lenne egyetlen pillanat erejéig valamennyi, a világban valaha elkattintott képet együtt szemlélni. Kardos megtette a magáét; archívuma a művészet rangjára emeli az elfuseráltat, a szilánkosat, a hétköznapit.
A hatalmas anyagból rendszeresen szemezget egy-egy kiállítás, olyan összművészeti kísérletre azonban még nem volt példa, amely egy téma mentén az archívum anyagát sorozatként kezeli. A Liget folyóirat és a Petőfi Irodalmi Múzeum március elején indult képes-zenés irodalmi sorozatában szó, kép és hang találkozik. A Hórusz-archívum vetített képeihez a Liget szerzői (Csengery Kristóf, Kapitány Máté, Basics Beatrix, Ács József, Bikácsy Gergely, Orosz Anna Ida, Lackfi János és Petrik Iván) alkalmanként hét-nyolc különböző műfajú írással, verssel kapcsolódnak, miközben a háttérzene a képek múlt század eleji világába repít. A csütörtök este hatkor a Petőfi Irodalmi Múzeumban kezdődő következő alkalmon Oláh Dezső és együttese dzsesszel fest majd hangulatot a fürdőkultúra témára fűzött képek mögé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.