Az állami vagyon értékesítése során magyarországi tulajdonra szert tevő német, olasz és francia cégeket érinthetik ezek az intézkedések. Így a több áram- és gázellátócéget is birtokában tudó német E.ON-t, illetve az RWE-t, amely az Elműben, az Émászban, valamint részben a Főgázban és a Tigázban van jelen. A Tigáz többségi tulajdonosa az olasz ENI, a Démászt a francia EDF, illetve az Égáz– Dégáz-csoportot a szintén francia GDF-Suez tartja a kezében. Orbán Viktor az uniós tagországok budapesti nagykövetei előtt jelentette be, hogy a Fidesz kormányra kerülése után átvizsgálja a külföldi energiaszolgáltatókkal kötött privatizációs szerződéseket.
*
Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon több millió ember fizetésének 70-80 százalékát is felemészti a közüzemi számlák kifizetése – jelentette ki a Fidesz elnöke. Hozzátette, ezért a nemzeti ügyek kormánya ahol lehet, új megállapodásokat köt majd a külföldi közműszolgáltató cégekkel.
Megkeresésünkre Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke elmondta, a szervezet az Orbán Viktor által felvetett gondolatot korábban már megfogalmazta állásfoglalásában. Kiemelte, meglátásuk alapján új alkufeltételeket kell támasztani a magán- és külföldi energiaszolgáltatókkal szemben: a luxusprofit helyett meg kell határozni a méltányos profitot, az efeletti nyereséget pedig a fogyasztóknak vissza kell juttatni. Járosi úgy véli, a piaci folyamatok által lehetővé tett mértékben, az érvényes jogszabályok alapján azonnal csökkenteni kell a fogyasztói energiaárakat. Ezt követően – mint kifejtette – sürgősen és tárgyilagosan elemezni kell a versenypiaci nyitás következményeit.
A szakértő szerint jogos a privatizációs szerződések emlegetése, mert az energiaipari cégek magánosítására az 1990-es évek közepe táján létrejött szerződésekben gyakorlatilag kódolták a mára kialakult magas rezsiárakat, így itt még akad bizonyos mértékű tartalék. Megjegyezte, emellett fenn kell tartani a gáz- és áramszolgáltatásnál a hatósági ármegállapítást, illetve árellenőrzést – az erre vonatkozó uniós korlátozások határáig –, kiemelten a lakossági és kommunális szférában. Járosi Márton azt is hangsúlyozta, hogy közben a rászorulóknak szociális alapon segítséget kell kapniuk energiaszámláik rendezéséhez. Járosi Márton rámutatott, hatékonyan működő fogyasztóvédelmi szervezet felállítására is szükség van, ugyanis ennek hiánya is hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához.
Kisebb gázáremelés várható. Bár korábban úgy tűnt, legalább 15 százalékkal lesz drágább a földgáz a lakosság számára április 1-jétől, a közelgő választásoknak és egy miniszteri rendeletnek köszönhetően vélhetőleg 10 százaléknál kisebb mértékben emelkedik majd a tarifa. Egy új jogszabály szerint éppen egy nappal azelőtt változott a gázárszámítási képlet, mielőtt a szolgáltatók beadták volna ármódosítási kérelmüket a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH). Ezt ugyanakkor a cégek a hivatal közlése szerint első körben nem vették figyelembe, és a régi rendszer alapján kalkuláltak. Úgy tudjuk azonban, azóta szinte valamennyi társaság az új rendeletnek megfelelően változtatott kérelmén. Ez csupán azért különös, mert így az eredetileg tervezettnél kisebb áremelést tudnak elfogadtatni a MEH-hel, ami nyilvánvalóan nem állt érdekükben a szolgáltatóknak. Az általunk megkérdezett szakértők szerint az így keletkező veszteség mégsem náluk, hanem máshol – akár a nagykereskedőnél – csapódhat le. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen az sem, hogy a piaci folyamatok alakulásával a mostani, kampánycélokat is segítő miniszteri intézkedés árát később – esetleg ősszel – a lakosságnak kell a számlákon keresztül kifizetnie. (D. L.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
