Civil összefogás a falvakban élőkért

Kizárólag magyar gazdálkodók termékeit vásárolhatnánk meg abban a fővárosi bevásárlóközpontban, amit a vidéki munkahelyek megtartása és gyarapítása érdekében hozna létre a Civil Összefogás Fórum agrárkerekasztala. Az új létesítmény egy olyan vidékfejlesztési programmal társulna, amelyik a feldolgozás és az értékesítés központi összehangolásával, megszervezésével segítené a hazai tulajdonú kis- és közepes élelmiszer-termelő vállalkozásokat. E program végrehajtásával – az agrárkerekasztal reményei szerint – több százezer honfitársunk kaphatna ismét munkát az elszegényedett magyar falvakban. Az eredendően az Országos Gazdaszövetség által jegyzett, Vision névre hallgató koncepció egyik kidolgozója, Basa Tamás az agrárkerekasztal minapi ülésén kiemelte: hatalmas, kihasználatlan energiák rejlenek a magyar mezőgazdaságban, amit csak egy hosszú távra szóló, egységes jövőképpel lehet mozgósítani. A szakértő felhívta a tanácskozás figyelmét arra, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság uniós csatlakozásunk óta jelentős piacokat veszített el. Exportunk többsége ma már nem feldolgozott termék, hanem mezőgazdasági alapanyag. Ha megfordulna ez a nemkívánatos folyamat, és sikerrel kelnénk versenyre a hazánkba érkező élelmiszer-áradattal, az sokaknak teremtené meg vidéken a vállalkozás és a megélhetés lehetőségét.
Lehoczky Gyula, a Gazdálkodók Jövőjéért Egyesület elnöke az agrárkerekasztal ülésén elsősorban azt emelte ki, hogy az állami hatóságok „mindent letépnek” a hazai kisvállalkozásokról, az ellenőrzések során a tisztviselők szinte csak a büntetés lehetőségét keresik. Kárpáti Péter balatonföldvári vállalkozó pedig azt tartotta legfontosabb problémának, hogy a termelők és a hazai vendéglátás között nincs élő kapcsolat. A magyar mesterszakácsok például gyakran emlegetik, hogy kénytelenek Ausztriába utazni a minőségi alapanyagért. A Bécsben vásárolt libanyelvről, vagy más különlegességről pedig utólag kiderül, hogy az nem más, mint a sógorokhoz exportált magyar termék.
A hazai mezőgazdaság a rendszerváltás környékén – jelképesen szólva – még egy „autó volt szép garázszsal”, amit csak működtetni kellett volna. Manapság viszont már csak egy kiszedett motorról és pár alkatrészről beszélhetünk – vélekedett a jelenlegi helyzetről Tokaji Attila agrármérnök. Az állattenyésztő szakember uniós versenytársainkat vette az Eurostat segítségével górcső alá, s a számokból kiderült: Hollandiát és Dániát velünk szemben nem akadályozta meg a válság abban, hogy tovább növelje állatlétszámát.