Elcsendesedhetnek a darfúri harcok

Életbe lépett tegnap hajnalban az a tűzszünet, amellyel talán lélegzetvételhez juthat a 2003 óta háború sújtotta Szudán. A megállapodást az afrikai ország államfője mellett a legnagyobb dárfúri ellenzéki fegyveres szervezet, az Igazság és Egyenlőség Mozgalom vezetője is ellenjegyezte.

Nem tudni, meddig marad érvényben a most megkötött tűzszüneti megállapodás, hiszen a korábbi egyezmények igen rövid életűnek bizonyultak. Az Igazság és Egyenlőség Mozgalom (JEM) mellett a dokumentumot a többi kisebb, az országi keleti, fekete dominanciájú Dárfúrban működő fegyveres csoport is aláírta. Az okmányt egyébként a katari fővárosban, Dohában kötötték meg a polgárháborús felek.
A dárfúri konfliktus, amelyben az ENSZ diplomáciai úton és békefenntartókkal is többször tett sikertelen kísérletet a felek kibékítésére, 2003 óta gyakorlatilag káoszba taszította az Egyiptomtól délre lévő afrikai országot. ENSZ-becslések szerint a mozlim dominanciájú kormány és a keleti tartomány többségét alkotó fekete-afrikaiak közötti etnikai alapú konfliktusban eddig 300 ezren haltak meg, és közel két és fél millióan váltak földönfutóvá. A kartúmi kormányzat ezzel szemben tízezer halottról beszél.
A fegyverszünet ellenére békéről egyelőre nem beszélhetünk. Noha mind Omár al-Básír szudáni elnök, mind Kálil Ibrahim JEM-vezető optimistán értékelte a tegnap életbe léptetett megállapodást, a valóban békés megoldáshoz további tárgyalásokra van szükség. Az al-Dzsazíra tegnapi elemzése szerint Szudán jövője nagyban függ attól, hogy a következő időszakban hogyan sikerül Csádnak és Katarnak közvetítenie a felek között. A katari székhelyű pánarab televízió ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a Dárfúr területén tevékenykedő fegyveres mozgalmak között sincs jó együttműködés. Idézik például a Felszabadítás és Igazság Mozgalom vezetőjét, aki a mostani fegyverszünet ellenére önálló megállapodást akar a mozlim dominanciájú kormánnyal. Tidzsáni Szejszi ezzel kapcsolatban elmondta, folyamatosan tárgyalnak Kartúmmal, és a következő napokban megegyezésre jutnak.
A hét éve tartó, etnikai alapú polgárháború – amelynek lényege, hogy a feketék kirekesztve érzik magukat a központi kormányzatból – ugyanakkor jól rávilágít az afrikai ENSZ-missziók tehetetlenségére. Szudánban jelenleg 26 ezer kéksapkás teljesít szolgálatot, főleg az Afrikai Unió zászlaja alatt, amely a katonák többségét adja. Nemzetközi emberi jogi szervezetek több alkalommal figyelmeztettek, a segélyosztást a korrupció jellemzi, a szintén Afrikából érkező katonák között pedig előfordul a hatalmaskodás a helyiekkel szemben. A nemzetközi sajtó által feltárt, a nők elleni tömeges nemi erőszakkal sújtott Dárfúrral kapcsolatos jogi beadványokra pedig a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Bíróság is igen erőtlenül reagál.