Nagybecskereki sajtónyilatkozatában Sólyom László az anyanyelvű iskolák fontosságát hangsúlyozta, mivel a kétnyelvű iskolák az anyanyelv elvesztéséhez vezethetnek. Az államfő szerint a magyar iskolákban – nemcsak Szerbiában, de Szlovákiában és Romániában is – idegen nyelvként kellene oktatni az állam nyelvét, mert ezzel a módszerrel a kisebbségiek könnyebben sajátítanák el azt.
Sólyom kijelentésére Pozsonyból érkezett agreszszív válasz. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint alattomos és átgondolt Szlovákia-ellenes támadásnak nevezte. „Sólyom kijelentései újra igazolják, hogy nagyon helyes volt a tavaly augusztusi döntésünk, amikor a magyar államfőtől megtagadtuk a belépési engedélyt Szlovákia területére” – mondta a kormányfő, hozzátéve: felkéri a szlovák államfőt és a külügyminisztert, szintén erélyesen tiltakozzanak Sólyom kijelentései ellen.
A felvidéki Magyar Koalíció Pártja szerint szakmai kérdésről van szó, s Fico túl érzékenyen reagált. Sólyom szavai a Szlovák Nemzeti Pártot is felháborították. Ján Slota pártelnök azt mondta, a szlovák kormánynak javasolnia kellene Brüsszelben, hogy Magyarország mindaddig ne lehessen az Európai Unió soros elnöke, amíg nem hagynak alább az irredenta, nagymagyar tendenciák az országban. „A magyar államfő a valóságban elárulta arra vonatkozó tervét, hogyan lehet szuverén államok polgáraitól megvonni a nyelvet és kialakítani olyan homogén, nyelvileg színmagyar területeket, amelyeket a koszovói minta szerint szeretne bekebelezni Magyarország” – idézte a Bumm nevű felvidéki hírpotál Slotát.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
