Fellendült a válságban az üdülési jogokkal üzletelő cégek forgalma, az Egyesült Királyságban például évente egymilliárd angol fontnyi (körülbelül 300 milliárd forint) kárt okozva a fogyasztóknak. A gyanútlan ügyfeleket egy-egy szemfényvesztő termékbemutató során, ajándékok és kedvezmények ígéretével még mindig könnyedén szedik rá a haszonlesők, hogy drága pénzen vásároljanak time share-t, vagyis egy vagy két hétre szóló ingatlanhasználati jogot a világ valamely üdülőövezetében.
Legalábbis így tapasztalják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatánál, amely a napokban arra hívta fel a figyelmet: a csalók új formában, úgynevezett üdülési klubokban népszerűsítik a luxusberuházást, amelyért cserébe szinte semmit nem kap a rászedett ügyfél. Éppen ezért inkább bele se menjünk üdülési klubokkal kötendő szerződésekbe – tanácsolja Morvay György, az Európai Fogyasztói Központ Magyarország igazgatója.
De mi is az az üdülési klub? Lapunk többször foglalkozott már a time share, azaz az üdülési jog hátrányaival, cikksorozatunkban fogyasztók és ügyvédek mutattak rá arra, hogy a több százezer vagy millió forintos beruházás során a jogtulajdonosok nem csupán a biztos nyaralás lehetőségére szerződnek, hanem legtöbbször előre nem látott súlyos kiadásokkal is leterhelik a családi kasszát. A time share jogoktól megszabadulni gyakorlatilag lehetetlen, legalábbis a bravúrosan megfogalmazott adásvételi szerződéseket szerencsés esetben legfeljebb hosszú ideig tartó pereskedés során semmisítheti meg a bíróság.
Manapság azok vannak többen, akik szabadulnának az üdülési jogtól. Az ő helyzetüket használják ki azok az újonnan létesült üdülési klubok, amelyek megkerülik az unió nemrégiben szigorított szabályait, és trükkös, nemegyszer erőszakos módszereket használva húznak busás hasznot.
W. Gáspár és neje például 2008 novemberében vettek részt a Holiday Club Hungary elnevezésű üdülési klub termékbemutatóján. Ők is a korábban vásárolt üdülési joguktól kívántak megszabadulni, amelyre a klub lehetőséget ígért. A helyszínen kaptak is egy szóbeli ajánlatot, amely szerint a meglévő, 3,6 millió forintot érő üdülési jogukat hat hónapon belül eladják helyettük, cserébe vásároljanak meg egy másik, horvátországi apartmanba szóló üdülési jogot. Az ajánlatban jóhiszeműen bízva, a házaspár megváltotta a klub által kínált újabb time share-t. Csakhogy az apartman a valóságban jóval kisebb volt, mint amit ígértek, nem a tengerre, hanem egy élelmiszerüzletre nézett, s nem 30 méterre volt a strandtól, hanem fél kilométernyire. Hat hónapnyi harc és számtalan sikertelen telefonhívás után a rászedett házaspár azzal szembesült, hogy az eladásra szánt üdülési jogot a klub nem tudta értékesíteni, s mivel az ígéretnek írásbeli nyoma nem volt, immár két üdülési jog terheit kénytelenek jóhiszeműségük miatt viselni.
A tipikusan spanyol, portugál és görög székhelyű üdülési klubok Morvay György figyelmeztetése szerint idehaza is „szedik áldozataikat” ingyenes utazásokkal, ellenállhatatlan ajándékokkal kábítva el a potenciális ügyfeleket. A fogyasztók csak a termékbemutatókon jönnek rá, hogy ajándékról ugyan szó sincs, ám a klub ügynökei agresszívan próbálják rávenni őket az üdülésiklub-tagságra. A tapasztalatok szerint az órákig tartó termékbemutatón főként alkoholt kínálnak, s igyekeznek folyamatos nyomás alatt tartani a hallgatóságot, akik ilyen módon nem tudják alaposan átgondolni, hogy egyáltalán akarnak-e üdülési jogot venni. Az üdülési klubok szálláshelyei vagy utaztatásai általában jóval alacsonyabb színvonalúak, mint amit előzőleg ígérnek, ám semmivel sem olcsóbbak egy normál utazási iroda által szervezett társas útnál.
origo.hu
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!
