Kettészakadó agrárvilág

Kettészakadóban van a magyar mezőgazdaság. Miközben a kis agrárüzemek körében tovább szedi áldozatait a válság, a nagygazdaságok átvészelhetik az idei évet. Az uniós csatlakozás óta nagyrészt már csak alapanyagot exportál külföldre a magyar mezőgazdaság – hangzott el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tájékoztatóján.

Nem sok jóra számíthatnak a hazai kisgazdaságok. Miközben az erősebb nagyüzemek várhatóan pofon nélkül ússzák meg az idei évet, a gyengébb üzemek alapos arculcsapásként élhetik meg mindazt, ami várható az agrárpiacokon – ezzel a hasonlattal értékelte a magyar mezőgazdaság közeljövőjét az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tegnapi rendezvényén az intézet főigazgatója. Udovecz Gábor szerint már a tavalyi esztendő is előrevetítette az agrárium kettészakadását: míg az ágazati szinten 10-11 százalékkal csökkenő termelés miatt a társas nagygazdaságok húsz százalék körüli jövedelemcsökkenést könyvelhettek el, az egyéni termelők zsebéből 35 százalékot vett ki a válság. A bankok is inkább a tőkeerősebb mezőgazdasági cégeket tartották életben – miközben az agrárhitelezés összességében harmincmilliárd forinttal visszaesett – és várhatóan idén is e társaságok lesznek a kedveltebb ügyfelek. A hazai élelmiszeripar is jelentősen eladósodott, ami főként annak köszönhető, hogy a 2007-ben mért plusz húszmilliárd forint után tavalyra mínusz tízmilliárd forintra zuhant az ágazat adózás előtti nyeresége. Az idén ráadásul nem várható javulás az élelmiszerpiacon. A feldolgozók számára legalábbis nem feltétlenül jó hír, hogy termékeik ára nem változik a boltokban, ugyanakkor a hazai élelmiszer-fogyasztás viszszaesése 2010-ben megáll.
Az AKI szakértőinek további ismertetéseiből többek között kiderült, hogy ma jóval kevesebb idehaza a sertés, mint amennyit a vágóhidak felvásárolnának. A témát kifejtő Nyárs Leventétől azt is megtudhattuk, hogy emiatt a hazai feldolgozók a hízók közel harmadát már külföldről importálják. Az év második felében várhatóan megmozdul az európai piac, ám a kereslet enyhe emelkedésére már tudatosan készülnek a holland és dán gazdálkodók, e két országban a termelés jelentős felfutása várható. Popp József azon meggyőződését osztotta meg a jelenlévőkkel, hogy a tej termelői árának hazai visszaesése – ami miatt az ágazat szereplői tavaly év vége felé tüntettek a földművelésügyi minisztérium és az egyik bevásárlóközpont előtt – nem állt összefüggésben az uniós tejkvóta emelésének korlátozásával. Egyszerűen az volt az ok, hogy jóval kevesebb tejterméket vásároltak az emberek. Ugyanakkor hoszszabb távon is érdemesebb berendezkedni az alacsonyabb árakra és keresletre. Miközben a fejlődő országok a világban egyre inkább az önellátásra törekednek, kontinensünk tengerentúli versenytársai növelik termelésüket, amit ráadásul az európai árnál olcsóbban adnak el a világpiacon.
Az ország uniós csatlakozásának egyik következménye, hogy feldolgozott késztermékek helyett ma már zömmel csak alapanyagot exportál külföldre a magyar élelmiszer-gazdaság. Ez Juhász Anikó előadásából derült ki, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján kiszámolta: különösen 2006-ról 2007-re ugrott meg – lényegében megduplázódott – a kiszállított alapvető mezőgazdasági termékek értéke külkereskedelmi egyenlegünkön belül, aránya a kilencvenes évekbeli egynegyedről durván háromnegyeddé vált.