Külföldre járnak kölcsönért a cégek

Egyre több magyar cég vesz fel hitelt osztrák és szlovák bankoktól, mert a hazai pénzintézetek csak jóval drágábban, vagy egyáltalán nem adnak nekik kölcsönt. A vállalkozók egy részének már elege van a bankok szigorából, ők rögtön a külföldi hitelezőkhöz vagy azok hazai képviselőihez fordulnak, ha forrásra van szükségük. Azt azonban nem árt megjegyezni, hogy a határon túl sincs kolbászból a kerítés, a fedezetet ott is elvárják a bankok.

A benzinturizmus után hamarosan egy új magyar szót kell megtanulnunk, a hitelturizmusét. Az ország nyugati felében főleg az osztrák hitelintézetek népszerűek, de a szlovákok előtt sem idegenek a magyar vállalkozók. Míg az elmúlt években inkább azok kaptak külföldi kölcsönt, akik átmentek a határon, és hazájukban keresték meg a bankokat, addig ma már a nyugati szomszédunkban működő pénzintézetek ügynökei Magyarországon keresik fel a vállalkozókat. A lapunknak nyilatkozó cégvezetők szerint a hazaiaknál sokkal olcsóbban, jellemzően 3–5 százalékos kamattal kínálják a hiteleiket az osztrák pénzintézetek. – Fedezetet persze azok is követelnek az ügyfelektől, ám nem esnek olyan túlzásokba, mint a Magyarországon működő pénzintézetek – állítják.
Kukoricza János építési vállalkozónak a válság előtt még nem jelentett gondot a hitelhez jutás, tavaly viszont rendre visszautasították a bankok, holott nem késett a törlesztésekkel. Végül külföldi pénzintézetekhez fordult, így sikerült életben maradnia a piacon. A vállalkozó a hazai bankok óvatos hitelezési politikáját a gazdaság meggyilkolásának nevezte, és csalódottan tette hozzá: nem szabadna hagyni, hogy a spekulatív tőke játszadozzon a termelő ágazatokkal. Kukoricza János lapunknak elmondta: egyre több, a környezetében működő cég vett már fel hitelt osztrák vagy svájci bankoktól. Hozzátette: ezek a hitelek jóval olcsóbbak, mint a hazai bankok ajánlatai, arra azonban oda kell figyelni, hogy a szerződés aláírásakor jelentős egyszeri költségekkel kell számolni. Ilyen lehet például az ügyvédi díj.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint vállalati hitelezés szempontjából Magyarország áll a legrosszabbul a régióban. – Szlovákiában is könnyebb és olcsóbb hitelhez jutni, mint nálunk, ezért a cégek egy része az északi szomszédunkhoz jár kölcsönért – tette hozzá. Ugyanakkor a társelnök megjegyezte: külföldön sincs kolbászból a kerítés, a pénzintézetek ott is megkövetelik a fedezetet. – Ha valamelyik hitelközvetítő azt állítja, hogy a bank biztosítékok nélkül is hajlandó pénzt juttatni a cégünknek, akkor nagy valószínűséggel egy csaló került az utunkba – tette hozzá. A társelnök szerint a hazánkban működő pénzintézetek még mindig különösen kockázatosnak tartják a magyar gazdasági környezetet, ezért óvatosabbak, mint a külföldiek, akik távolabbról szemlélik a magyar helyzetet.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője közölte: Magyarországon csak olyan cég nyújthat hitelt, amelyik határon átnyúló jogosultsággal rendelkezik. Ezeket a hitelezőket a felügyelet regisztrálja, és az adataikat felteszi a honlapjára. A szóvivő épp ezért mindenkinek azt ajánlja, hogy nézzen utána a PSZÁF listájában, hogy kölcsönözhet-e Magyarországon az a cég vagy bank, amelyik hitelt ajánlott neki. Amennyiben a cég nem szerepel a felügyelet nyílvántartásában, a hatóság jogosulatlan hitelnyújtás miatt megbírságolja. – Ha a cég rajta van a listán, akkor az ügyfelek számíthatnak rá, hogy a fogyasztóvédelmi visszaélések esetén a PSZÁF fel tud lépni az érdekükben – közölte Binder István.
– A problémás hitelek aránya a vállalati szegmesben eléri a tíz százalékot – jelentette ki a napokban Farkas Ádám, a pénzügyi felügyelet elnöke. A szakember szerint az idén még több vállalati hitel kaphat rossz minősítést.

Káosz a visszafizetések terén. Eltérően járnak el a bankok, ha az ügyfelük számlájáról jogosulatlanul emel le pénzt egy szolgáltató – állapította meg a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Erre az esetre nemrégiben akadt is egy példa, amikor a ppo.hu internetes oldalon regisztrált felhasználóktól a bankkártyájukat megterhelve 2490 forint éves tagsági díjat vont le a cég január elején. Mint kiderült, azóta a fogyasztók egy része már visszakapta a pénzét, másoknak viszont letiltották a bankkártyáját, majd akár tízezer forint feletti összeggel is megterhelték, mondván, ennyi az ügyintézési díj. Pedig kártyás tranzakcióknál létezik a chargeback fogalma. Magyarul a kártyakibocsátó visszautaltathatja a pénzt, ha jogosulatlanul emelték le a számláról. A FEOSZ továbbra is várja a panaszosok jelentkezését a [email protected] e-mail címen, hiszen sokan a napokban fogják megkapni a januári bankszámlakivonatukat, és most fognak szembesülni azzal, hogy a károsultak közé tartoznak.