Létezik kitörési pont

Totális szellemi katasztrófa a jegybank tevékenysége: amíg a pénzügyi szektor jövedelmezősége magasabb, mint a termelő vállalatoké, addig hiába várjuk a beruházások élénkülését és a munkahelyek teremtését – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság tegnapi fórumán.

Járai: 25 százalék mínusz. A régiós államok hozzávetőlegesen 35 százalékkal fejlődtek az elmúlt nyolc évben, miközben hazánk csak tíz százalék körüli bővülést tudott elérni, azt is csak annak árán, hogy az államadósság több mint két és félszeresére nőtt – vonta meg a szocialista–szabad demokrata kormányzás nyolc évének mérlegét tegnap Járai Zsigmond a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén. A jegybank volt elnöke vázolta a következő kormány előtt álló feladatokat, amelyet a gazdaságélénkítés köré csoportosított. Véleménye szerint előre látható, kiszámítható és stabil kormányzásra van szükség, amely az állami újraelosztás mértékét a jelenlegi ötven százalékról negyven százalékra tudja levinni. – Ezt a polgári kormány 1998 és 2002 között már jelentősen mérsékelte, így most is lenne rá esély – hangsúlyozta. A versenyképesség javítása szempontjából a legszükségesebb lépésnek az adóterhelés csökkentését és a bürokrácia mérséklését említette. Leszögezte: a kedvező gazdasági körülmények kialakítása nyomán megerősödött vállalatok adhatnak teret a szociális-jóléti problémák megoldására, nem pedig fordítva. A költségvetéssel kapcsolatban az államadósság folyamatos csökkentését biztosító többlet elérését jelölte meg célként. Járai pontjai között a felesleges állami háttérintézmények felszámolása, a korrupció visszaszorítása, hosszú távon egymillió új munkahely létrehozása, valamint az innovációra költött források megemelése szerepel. Az euró bevezetésével kapcsolatban leszögezte: csak egy megerősödött és felkészült Magyarország léphet be az eurózónába. (Sz. A.)

Nincs kilábalás a pénzügyi rendszer átalakítása nélkül, ennek rossz működése ugyanis megfojtja a magyar vállalatokat, és a kamatkiadások lényegében elviszik az egész évben megtermelt üzemi nyereséget – hangsúlyozták az előadók a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Kitörési pontok és paradigmaváltás a gazdaságpolitikában című fórumán. Pitti Zoltán, az APEH volt elnöke kiemelte: a hazai vállalatok 75 százaléka olyan terméket állít elő, ami nehezen értékesíthető, ráadásul 400 ezer vállalkozás közül mindössze 40 ezer exportképes, és hajt végre tényleges beruházásokat. A konferencián előadást tartó Róna Péter közgazdász arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság egyensúlytalanságai főként a hitelezési feltételek hullámzásából adódnak, így alakulnak ki a buborékok, amelyek kipukkadásával újabb hullámvölgyek jönnek létre. Az egyetemi tanár szerint a Magyar Nemzeti Bank működését totális szellemi katasztrófának értékelte, mivel hozzájárult ahhoz, hogy a termelő szektorok jövedelemtermelő képessége messze alacsonyabb a pénzügyi szférában befektetett jövedelmeknél, így lényegében elveszi a hitellehetőségeket a gazdaságtól. Surányi György volt jegybankelnök és Karvalits Ferenc MNB-alelnök levélváltása kapcsán kiemelte: döbbenetes, hogy gazdasági alaptételekkel sincsenek tisztában ezek a közgazdászok. Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) alelnöke szerint megoldás lenne, ha a jelzáloghiteleket forintalapra helyeznék, és más országok példája alapján ügyfélmentő programok kidolgozását sürgette. Emlékeztetett arra, hogy a vállalati hitelek 45 százaléka már most késésben van, míg a lakossági kölcsönöknél hatvan százalékkal emelkedett a késve fizetők száma. Hangsúlyozta: változtatni kell azon, hogy a pénzügyekben ma egyetlen szempont, a bankbiztonság érvényesül, ami még a létbiztonság elvét is felülírja.