Ha az államfő aláírja, így zeng majd a szlovák himnusz a parlament, a kormány, az önkormányzati képviselő-testületek ülése, a sportesemények előtt, az iskolai hét kezdetén: „A Tátra fölött villám, vad mennydörgés csattan, / Állj meg, testvér, elmúlik a veszély, a szlovák újraéled.” A zászlót, a címert, az alkotmány „mi, a szlovák nemzet” kezdetű bevezetőjét és a himnusz szövegét minden tanteremben, hivatalos tanácskozási helyen, az önkormányzatok dísztermében is ki kell függeszteni április elsejétől. A tervezet egyik előterjesztője, Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője szerint nem árt, ha délen – ahol magyar a többség – megtanulják a Bartók Béla által is feldolgozott szlovák nemzeti éneket, s nem csak Magyarország himnuszát hallják. Mint mondják, nem áll szándékukban senkit sem büntetni, csupán a nemzeti öntudatot akarják erősíteni.
A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt törvénytervezetét a kormánykoalíciós partnerek – a Robert Fico miniszterelnök vezette Irány–Szociáldemokrácia (Smer) és a Meciar-féle HZDS – látható zavarral fogadták. A Fico-kabinet eredeti formájában nem is támogatta a törvényt, az SNS azonban hajlandó volt a kompromisszumra, s kelletlenül beletörődött, hogy a javaslat szövegéből kikerüljön az a személyi igazolvány átvételekor leteendő esküszöveg, amelyben minden állampolgárnak „a Szlovák Köztársaságnak hűséget és odaadást” kellett volna fogadnia. A rendelkezés nem tartalmaz szankciót, s azt sem szabja meg, milyen nyelven kell eleget tenni a hazafiúi hűség kifejezésének. Feltehetően természetesnek tartják – kiindulva a szélsőjobboldali Tiso-rezsimtől örökölt s bizonyos körökben egyre népszerűbb „na Slovensku po slovensky!” (Szlovákiában szlovákul) jelszóból –, hogy más szóba sem jöhet az államnyelven kívül.
A tiltakozási hullám meglepő módon a túlnyomórészt szlovákok lakta területekről, így Besztercebányáról indult, s jórészt az ifjabb nemzedék emelte fel szavát a kötelező hazaszeretet ellen, ahogyan ez a korosztály nevezi a nemzettudat erőszakos erősítését. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, szerdán pedig ezerfős tüntetést tartottak a Slota által „szipusoknak” nevezett fiatalok a pozsonyi elnöki palota előtt, arra kérve Gasparovicot, ne szentesítse a jogszabályt. Tiltakozott a szlovák írószövetség s az iskolák is, amelyek képtelenek lennének fedezni a törvény által rájuk testált kiadásokat. Amint a liberális jobbközép SME című napilap munkatársa kiszámította, a hazafias jelképek osztályonként 20–38 euróba kerülnek, az alap- és középiskoláknak így összesen 638 ezer eurótól 1,2 millió euróig terjedő összeget kellene kifizetniük. Ráadásul az intézmények jelentős részében hangosbemondó sincs, ezt is ki kell építeni – egyenként cirka 1600 euróból –, hogy a hétfői kezdéskor megszólalhasson a himnusz. Tiltakozott az alkotmányellenesnek tartott javaslat ellen a Csemadokot, a református egyházat, a civil szervezeteket összefogó Szlovákiai Magyar Kerekasztal is, amely arra figyelmeztetett a köztársasági elnökhöz intézett petícióban, hogy a diákok hazafiassága nem erősíthető a tantermek falaira függesztett állami jelképekkel és rendszeres himnuszénekléssel. A szervezet kitért az intézkedés nyilvánvalóan magyarellenes jellegére is. Az elnök tizenöt napig, azaz a jövő hét második feléig gondolkodhat, megtagadja-e az aláírást.
A törvénynek valószínűleg nincs más célja Slotáék részéről, mint hogy ott legyenek a következő kormányban a nyári választásokon feltehetően ismét győzelmet arató Smer mellett. Ehhez pedig mozgósítani kell a nacionalista szavazóbázist, s lehetőleg minél több választópolgárt kell elszipkázni a riválisoktól, elsősorban Meciar pártjától. A legutóbbi két választás eredménye azonban nem jogosítja túl nagy reményekre az SNS-t: az EP-voksoláson mindössze öt és fél százalékot szerzett a párt, de rosszul szerepelt az őszi helyhatósági megmérettetésen is. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint pedig a bejutási küszöb körül mozog. A parlamenti választásokon az esetleg megerősödő Fico-párt feltehetően szívesen megszabadulna a nemzetiektől, felmerült annak a lehetősége is, hogy az új kormányban Slota helyére a Bugár Béla vezette Híd–Most alakulat kerülhetne.
Mindemellett a tagságát a Szocialista Internacionáléban nemrég visszanyert Smer rendszeresen kényelmetlen helyzetbe kerül külföldön szélsőjobboldali partnere miatt. Odahaza pedig a nemzetiek síbolási botrányai teszik egyre lehetetlenebbé az együttműködést. Korrupciós ügyek miatt Fico eddig nyolc minisztert távolított el kormányából, ebből öten az SNS-hez tartoztak. Egy botránysorozat miatt el is vette a környezetvédelmi tárcát a Szlovák Nemzeti Párttól, vállalva ezzel a koalíciós megállapodás nyílt megsértését. A héten menesztették Igor Stefanov (SNS) építésügyi és régiófejlesztési minisztert arra hivatkozva, hogy egy számvevőszéki vizsgálat szerint több millió eurót gazdaságtalanul, törvénysértően és korrupciógyanús módon használt fel. Slota pártjának most már csak egy minisztere maradt a kormányban, ami nagy csapás, hiszen eredetileg három volt. A kormányfő a közelmúltban adott tévényilatkozatában „Jano” csodálatos meggazdagodásáról is elejtett egy félmondatot. A Janónak becézett Slotának egyébként több luxusautója, jachtja, helikoptere is van, s tavaly augusztusban útlevél-ellenőrzés nélkül repült át Zsolnáról Horvátországba, megsértve a schengeni határt. Ez büntetendő cselekmény, amellyel csak a nagyobbik kormánypárt obstrukciója miatt nem tudott érdemben foglalkozni a szlovák parlament mentelmi bizottsága. A kínos partner ügyeit egyre nehezebb szőnyeg alá söpörni.
A kibontakozó választási harc, a nyelvtörvény miatt állandósult feszültség közepette hozta nyilvánosságra az év elején a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete tavalyi Szlovákia-felmérését. E szerint a szlovákok és a magyarok közti viszonyt a nagy többség, a lakosság 58 százaléka rossznak tartja, ennél csak a romák és a nem romák közötti viszony kiélezettebb. A végeredmény megdöbbentő, különösen, ha a két évtizeddel ezelőtti eredményekkel vetjük össze: 1990-ben a magyarok 85, 1993-ban 94 százaléka mondta jónak a két nép viszonyát, a szlovákoknál az arány 74, illetve 88 százalék volt! Az adatokat alátámasztja a néhány éve készült felmérés is, amely szerint leginkább a szlovák tinédzserek bizalmatlanok a magyarokkal szemben, sokan a magyar beszédet is megtiltanák nyilvános helyen.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
