Módosítanák a fémtörvényt

Nem foglalkoztak az illetékes minisztériumok az új fémtörvényt ért kritikával, s a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága is csak az eddigi tapasztalatokról kíván beszélni a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületével – közölte lapunkkal a szervezet vezetője. Urbán János elmondta: nem a jogszabály visszavonását, csupán a vállalkozásokat ellehetetlenítő rendelkezések módosítását szeretnék elérni.

Tovább tiltakoznak a kereskedők a januárban hatályba lépett fémtörvénynek és végrehajtási rendeletének egyes szakaszai ellen, amely szerintük túlzó és bürokratikus, ám a bűnözőkkel szemben szinte hatástalan. Urbán János, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke lapunkkal közölte: a kérdést jogi úton kell szabályozni, s nem a már meglévő törvény visszavonását, csupán annak kiegészítését, módosítását szeretnék elérni. – Aki elolvassa a jogszabályt, láthatja, hogy az illegális fémkereskedés és -tolvajlás megfékezését tűzte ki célul, ám már a kiindulópont is hibás, mivel a bűnözők többnyire külföldön értékesítik, amit összeloptak – fogalmazott a szervezet vezetője.
Az ügyben illetékes minisztériumoknak, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára is eljuttattuk javaslatainkat – mondta Urbán, hozzáfűzve: utóbbi március 9-re tanácskozásra hívta őket, hogy a valamivel több mint két hónapja hatályos szabályok gyakorlati tapasztalatait megvitassák. Az egyesület, amely az üzletág érdekeinek védelmét is ellátja, azon az állásponton van, hogy a napi adatszolgáltatási kötelezettségnek szinte lehetetlen eleget tenni. Ezért szeretnék elérni, hogy csak a havi összesített jelentést kelljen továbbítaniuk a hatóságoknak. Eltörölnék azt a rendelkezést is, amely kimondja, színesfémhulladékot átvevő telephelyen hat napig kötelesek tárolni az átvett árut, s addig nem nyúlhatnak hozzá, nem szortírozhatják, nem küldhetik tovább. Ez a kitétel azért érinti hátrányosan a kereskedőket, mert senki sem tudja garantálni, hogy hat nap múlva is azonos lesz a forint árfolyama, s a tőzsdén is folyamatosan változnak az árak – mutatott rá Urbán János, aki a kötelező kaució rendszerét kezdte bírálni. A jogszabály szerint 1–25 millió forintot kell egy arra kijelölt számlán elhelyeznie a vállalkozóknak, hogy a legapróbb hiba után azonnal leemelhesse a VPOP a büntetés összegét – magyarázta az egyesület elnöke, aki állítja, ez sok kiskereskedőt ellehetetlenít. Esetükben ugyanis a kaució összege gyakorlatilag megegyezik azzal a forgótőkével, amelyből üzletüket fenntartják.
Noha a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének sérelmeiről megkérdeztük a VPOP-t is, válaszokat lapzártáig nem kaptunk. Emlékezetes, hogy a tavaly elfogadott fémtörvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet megalkotói elsősorban a tolvajlásnak akartak gátat szabni. Ennek érdekében a fémkereskedőknek engedélyért kell folyamodniuk; a magánszemélytől átvett anyagot az átvételtől számított hat napig tárolnia kell a telephelyén; naponta elektronikus úton be kell számolnia arról, hogy milyen volt a forgalma egyes fémfajtákból, de havi adatszolgáltatási kötelezettsége is van. Tevékenységük folytatásához a vállalkozásoknak kauciót kell fizetniük. Létrejött egy „nyomkövetési mechanizmus”is, így például, ha valaki besétál az utcáról, és átad valamilyen fémet a kereskedőnek, írásbeli nyilatkozatot kell tenni, amelyben az értékesítő igazolja személyazonosságát, és közli, hogy a fém saját tulajdona volt-e, s ha nem, mikor és hol szerezte be.