A Heves megyei Gyöngyössolymos központjából terepjáróval indulunk a lajosházi kisvasút állomásához, Keresztes György gyöngyösi önkormányzati képviselő ugyanis előre figyelmeztet, a hó elolvadása után a földutak személyautóval sok helyen járhatatlanok. Ahogy araszolunk a lajosházi kisvasútmegálló felé, utunkat több helyen patak keresztezi, akad olyan szakasz, ahol még a terepjárónknak is csaknem tengelyig ér a víz. Közben Keresztes György elmondja, hogy a térségben már az első világháború előtt épültek gazdasági vasútvonalak, de Gyöngyössolymos és Lajosháza között csak 1968-ban vezették be az általános személyforgalmat. A személyszállítás évtizedekig váltakozó sikerrel működött, de 2005 áprilisában a lajosházi vonal súlyos árvízkárokat szenvedett, így üzemszünetet kellett elrendelni. A forgalom két év múlva, 2007 májusában indult meg egy átfogó pályafelújítás után. – Ezzel párhuzamosan fejlesztési terv született a vasút Lajosháza– Szalajka-ház 3,5 kilométeres vonalszakaszának visszaépítésére. A munkálatok 2008 nyarán kezdődtek, a vágányok lefektetése 2009 augusztusában indult el, a meghosszabbított vonalat a tavaly október 10-i kisvasúti napon adták át Magda Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő és Benedek Fülöp jelenlétében – folytatja Keresztes György. Utóbbi személye már csak azért is pikáns, mert az agrártárca volt szakállamtitkárát néhány héttel később hivatali visszaélés miatt nem jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Heves Megyei Bíróság.
Körülbelül tízperces utazás után parkolunk le a lajosházi panziónál, ahol egy teremtett lelket nem látni. Mindössze egy kiskutya szegődik a nyomunkba, ahogy az állomás viharvert épületét vizsgálgatjuk. Megdöbbentő kép tárul elénk: az ajtó betörve, minden arról árulkodik, hogy hónapok óta nem járt erre senki. Látszik, hogy az október 10-i átadóünnepség óta egészen biztosan nem közlekedett erre szerelvény. Ahogy a lajosházi állomástól gyalogosan sétálunk a Szalajka-ház felé, egyre több bizonyítékot találunk arra, hogy az októberben átadott szakasz jelenleg használhatatlan. Több helyen ugyanis súlyosan megrongálta a vasútvonalat a hegyekből lezúduló víz. – Az első pusztításról még a havazás előtt a Tüske című helyi bulvárlap beszámolt, de az óriási mennyiségű hó és az enyhülés utáni olvadás csak tovább tépázta a vasútvonalat – teszi hozzá Keresztes. Egyes szakaszokon a víz valóban teljesen kimosta a töltést a sín alól, így több tucat talpfa egyik fele a levegőben lóg. Akad olyan frissen kihelyezett vasúti jelzőtábla, amelyet nemes egyszerűséggel elmosott az egyik időszakos patak, és most a sínek mellett hever. Több helyen pedig a víz annyira alámosta a pálya melletti hegyoldalt, hogy bármikor sár és sziklák zúdulhatnak a sínekre. A 3,5 kilométeres pálya felső szakaszán pedig egy hidat veszélyeztetett a patak, emiatt mesterségesen egy második medret is ástak az eredeti mellé. Ezzel a víz lefolyását megoldották, a patakon átívelő erdei út azonban használhatatlan lett.
Nagy kérdés azonban, hogy mennyibe kerül majd a megrongált vasútvonal helyreállítása, és érdemes-e egyáltalán újra komolyabb összeget áldozni a munkálatokra. Balázs József, a választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltje szerint a beruházásmegtérülésről beszélni sem érdemes, hiszen a vasútvonal mellett nincs turisztikai látványosság, és nincsenek olyan szolgáltató egységek, amelyek tömegével vonzanák a látogatókat. – Egy klasszikus szocialista presztízsberuházásról van szó, aminek azért nincs értelme, mert előzőleg semmilyen szakmai szervezettel nem egyeztettek a kérdésben. A döntést valószínűleg egy nagyon szűk kör hozta meg, mint ahogy már megszoktuk. Néhány ember ráerőltette az akaratát a többségre, hiszen ennyi pénzből sok más fontosabb felújításokat el lehetett volna végezni. Többek között rendbe lehetett volna hozni a 24-es utat Mátraszentimre felé – mutat rá az ellenzéki politikus.
Megkeressük Pallagi Lászlót, a kisvasutat üzemeltető Egererdő Zrt. vezérigazgatóját is, aki elektronikus levélben válaszol kérdéseinkre. Ebből megtudjuk, hogy a teljes beruházás – a kapcsolódó létesítményekkel együtt – 450 millió forintba került. Megjegyzi, hogy a kisvasút eddig is szezonálisan működött, és ezután is így fog, jellemzően május 1-jétől novemberig. – A rendkívüli időjárási körülmények miatt a télen vízkárok jelentkeztek, amelyet az indulásig helyreállítunk. A régi (Gyöngyös–Lajosháza) szakaszra érvényes üzemeltetési engedélyünk van, az új (Lajosháza–Szalajka-ház) szakaszra pedig folyamatban van az engedélyeztetés, a tavaszi indulásig meg fogjuk kapni – jegyzi meg Pallagi. Arra a kérdésre, készült-e kalkuláció arra, hogy mikor térül meg a beruházás, egyértelmű választ ad: „A közjóléti célú beruházások többnyire nem megtérülők. A vasúti személyszállítás jellemzően veszteséges, igaz ez a kisvasutakra is. Azzal számoltunk, hogy a korábbi veszteséget körülbelül 70 százalékkal tudjuk csökkenteni.” Végül kitér arra is, hogy honnan származik a csaknem félmilliárd forintos beruházás ötlete. – Részben a kényszer szülte, elég csak a 2005. évi vízkárokra gondolni, másrészről egyeztettünk a Mátra idegenforgalmi fejlesztésében érdekelt szervezetekkel, személyekkel. A távlati elképzelések szerint a kirándulók feljuttatása Mátraszentimre térségébe történhet az erdőn keresztül kisvasúttal, elektromos járművekkel. Ebben az esetben a mátrai erdők környezeti terhelése jelentősen csökkenthető, amelynek eredménye pénzügyi szempontból nehezen kimutatható – hangsúlyozza Pallagi.
Tárcsázzuk a felújított kisvasutat októberben mosolyogva átadó Magda Sándor MSZP-s honatya, egyben szocialista országgyűlésiképviselő-jelölt telefonszámát is. A politikus lapunknak elmondja, hogy a szóban forgó pályaszakasz azért szenvedhetett kárt, mert rosszul tervezték meg, ez azonban az Egererdő Zrt. felelőssége, a politikának nincs ezzel dolga. – A vasútvonal biztosítva volt, a biztosító pedig ki fogja fizetni a kárt. Helyre fogják állítani a sérült pályaszakaszt, és a kisvasút, amire nagyon büszke vagyok, közlekedni fog – hangsúlyozza a politikus, aki különböző kiadványokban valóban büszkén kampányol a mátrai kisvasúttal. Bár a Lajosháza–Szalajka-ház útvonal egyelőre közlekedésre alkalmatlan, a Gyöngyös–Mátrafüred szakaszon most is dübörögnek a vonatok. Sőt a tervek szerint március 29-én 10 órakor indul az első Nyuszijárat is. Délelőtt az óvodásoknak szervez programokkal egybekötött utazást a cég és Magda Sándor, míg délután a kisiskolások élvezhetik a vonatos zötykölődést.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
