Önszerveződés a Vajdaságban

Miután Szerbiában megteremtették a törvényes kereteket a kulturális autonómia gyakorlásához, a délvidéki magyarok már az új nemzeti tanács júniusi megválasztására készülnek. Sólyom László köztársasági elnök háromnapos vajdasági látogatásán több alkalommal is kitért az önkormányzati szerv fontosságára.

Szabadkán, a nemzeti ünnep alkalmából tartott beszédében a magyar államfő örömét fejezte ki, hogy a márciusi határidőre összegyűlt a szükséges számú aláírás a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) közvetlen módon történő megválasztásához, ami a magyarság vállalásának bizonyítéka is. Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, az MNT „akkor tudja betölteni hivatalát, ha megőrzi önállóságát, nem válik az országos politika eszközévé”, s a vajdasági magyarság egységét jeleníti meg. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az új tanács megválasztásával kapcsolatban lapunknak elmondta, a VMSZ pártlista helyett egy reprezentatívnak szánt, a civileket, értelmiségieket és egyházakat tömörítő listát kíván indítani a megméretésen. A kisebb délvidéki magyar pártok a jelek szerint nem kívánnak csatlakozni e listához. A VMSZ vezetője ugyanakkor megjegyezte, hogy szerb pártok civil ruhába bujtatott magyar embereket fognak külön listákra állítani, így próbálnak helyet szerezni a tanácsban. Pásztor István ilyen ambíciókkal rendelkező formációnak nevezte a kormányzó Demokrata Pártot. Utóbbival egyébként az elmúlt időben látványosan megromlott a VMSZ viszonya, s ennek következtében több magyarlakta vajdasági településen felbomlott a koalíció, ami a magyar párt kiszorulását jelentette a helyi vezetésből.
Sólyom László szombaton Újvidéken egy Duna-parti vendéglőben találkozott Borisz Tadics szerb elnökkel. Öt hónap alatt immár harmadszor ült tárgyalóasztalhoz a két államfő. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a magyar elnök európainak nevezte a belgrádi kisebbségi politikát. „Szerbia példát mutat a többi Kárpát-medencei országnak a kollektív kisebbségi jogok és a kulturális autonómia elismerésével, a nemzeti tanácsok felállításával” – hangsúlyozta. Ezt a dicséretet ismételte meg szabadkai beszédében is Sólyom László, hozzátéve, „Szerbia vonatkozásában nem merült fel a választási kényszer, mint másutt, hogy Magyarország a szomszédos ország mielőbbi integrációját részesítse-e előnyben, vagy kösse azt a kisebbségi jogok garanciáinak törvénybe foglalásához”. Ünnepi beszédében az államfő kijelentette, hogy az Európai Uniónak foglalkoznia kell a kisebbségi konfliktusokkal és Magyarország közelgő uniós elnökségét erre is fel kell használni.