Sarokba szorultak a szakadárok

Újabb érzékeny csapást mértek vasárnap a baszk lakosságú francia- és spanyolországi területek függetlenségéért, majd egyesítéséért több mint ötven éve fegyverrel küzdő ETA-ra: két éven belül már az ötödik legfőbb vezetőjét fogták el. Beszűkült tehát a Baszkföld és Szabadság (ETA) nevű szakadár szervezet mozgástere. Ez a tény azóta nyilvánvaló, hogy a spanyol szocialista kormányfő, José Luis Rodríguez Zapatero is stratégiai szövetséget kötött az ETA ellen a 2008-ban megválasztott Nicolas Sarkozy francia elnökkel. 1992 óta az ETA összes legfőbb vezetőjét a szervezet által sokáig menedéknek tekintett francia területen fogták el. 2006-ban az ETA vezetése még abban a tudatban hirdetett tartós fegyverszünetet, hogy a fegyverszünet révén megint legalább olyan fontos tényező lesz, mint tíz vagy negyven éve. Spanyolországi elemzők szerint az ETA követni akarta az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) példáját, hogy a baloldali kormánnyal tárgyaljon a békefeltételekről. Tudniillik tavaly még a spanyol uralkodó, I. János Károly király is úgy nyilatkozott, ha beválik az északír modell, akkor Baszkföldön is ki lehet próbálni.
Az ETA végül elszámította magát, mert a madridi kormány továbbra sem hagyja visszatérni a politikai életbe a 2002 óta az ETA politikai szárnyának tekintett, és ezért szintén betiltott Batasunát (Egység) sem. Az ETA-nak és támogatóinak évtizedek óta ez a felkínált lehetőség: a mindenkori madridi kormány csak akkor tárgyal velük, ha lemondanak a fegyveres harcról. A két és fél milliós baszk lakosság 10-15 százalékát jelentő, hazafias tábor két fontos pártja – a Batasuna és a Baszk Szolidaritás (EA) – úgy döntött a minap, hogy elítéli az ETA következő merényletét. De lehet, hogy már későn. A tavalyi választásokon győztes baszk mérsékelt nacionalista párt egyedül nem tudott kormányt alakítani, az új, szocialista–néppárti nagykoalíció pedig hozzálátott az addig elért baszk önkormányzat leépítéséhez. A lakosok többsége pedig már azt is elfogadná, ha az ETA feloszlatná önmagát.