Évente madarak tízezrei pusztulnak el országszerte, mert nem megfelelően kialakított középfeszültségű oszlopon pihennek meg, vagy repülés közben elektromos szabad vezetéknek ütköznek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az elmúlt öt évben végzett felmérései idején 3356, áramütés miatt elpusztult madarat talált, amelyek hetvennyolc különféle fajhoz tartoztak, és természetvédelmi értékük meghaladta a százmillió forintot. A leggyakoribb áldozatok közé tartoztak a fehér gólyák és a ragadozó madarak, amelyek között több, világszerte veszélyeztetett faj is szerepelt, mint például a kerecsensólyom, a parlagi sas, vagy a tavalyi év madarául választott kékvércse – mondta el lapunknak Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajvédelmi csoportvezetője. Előfordult, hogy egyetlen oszlop alatt harminckét madártetem feküdt. – A vezetéknek ütközött egyedek számáról nincs pontos statisztika, de az ismertté vált adatokból kitűnik, hogy leginkább a nagy testű, világszerte veszélyeztetett túzokot, a tízezres tömegben átvonuló darut, valamint a vízimadarakat érik jelentős veszteségek ily módon – tette hozzá a szakember.
Veszélyforrást jelent minden olyan oszlop, amelyen egy madár a testrészeivel egyidejűleg érinthet két vezetéket vagy egy vezetéket és egy földelt oszlopelemet. A leggyakoribb a földzárlat kialakulása, mivel két vezeték egyidejű érintéséhez a legtöbb oszloptípus esetében viszonylag nagy távolságot kell áthidalnia egy madárnak, míg a földelt kereszttartón ülve még egy kis termetű madár is könnyen megérintheti valamelyik vezetéket – olvasható az MME honlapján. Különösen az Alföld keleti részén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, valamint Békés megyében találhatók azok az élőhelyek, ahol a leginkább veszélyeztetett fajok még nagyobb számban fordulnak elő, és ahol fokozott fenyegetést jelentenek a számukra.
Magyarország középfeszültségű szabadvezeték-hálózata körülbelül hatvanezer kilométer hosszúságú, amelyből 2744 kilométer országosan védett természeti területre, 4342 kilométer pedig a Natura 2000 hálózat részét képező különleges madárvédelmi területekre esik. A nyílt területeken húzódó középfeszültségű szabad vezetékekhez hatszázezer oszlop tartozik, s az erőfeszítések ellenére az elmúlt 15-20 évben ezeknek mindössze körülbelül egy tizedét sikerült leszigetelni madárbarát módon. Az MME becslései szerint a teljes magyarországi hálózat átalakításához harmincmilliárd forintra lenne szükség, és minimálisan hasonló nagyságrendű összegre a vezetéknek ütközéses esetek megnyugtató csökkentésére. A kiemelt veszélyességi kategóriába sorolt szakaszok átalakításának becsült költsége tizenötmilliárd forint.
Sokáig heves vita folyt arról, hogy kinek is kellene viselnie ennek az egyre súlyosabb probléma megoldásának az anyagi terheit. Végül 2008-ban az MME, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a hazai áramszolgáltatók (az E.ON, az Elmű–Émász és a Démász) aláírták az akadálymentes égboltért megállapodást. Ennek értelmében a cégek vállalták, hogy szabad vezetékes hálózataik létesítésekor, illetve a vezetékszakaszok rekonstrukciójánál madárvédelmi szempontból is megfelelő műszaki megoldásokat alkalmaznak, amelyet azóta már egy hazai jogszabályváltozás is előír. Mivel azonban konkrét vállalásokat nem tartalmazott a dokumentum, a cégek más-más ütemben végzik a régi vezetékek és oszlopok lecserélését és átalakítását. A munkálatok finanszírozása hazai és uniós természetvédelmi összegekből, illetve az áramszolgáltatók saját hozzájárulásából valósul meg. Ezek közül a legjelentősebb pályázati forrás az Európai Unió strukturális alapjából finanszírozott Környezet és energia operatív program, amely 2009 és 2013 között csaknem 24 milliárd forintos keretet nyújt. Ez az összeg azonban nem csupán a szabad vezetékek átalakítását szolgálja – tájékoztatta lapunkat a minisztérium.
– Nemcsak a költségek miatt halad fokozatosan a munka, hanem azért is, mert áramtalanítanunk kell a szigetelések elvégzéséhez, s ezt a lakosság szükségletei miatt nem lehet akármikor megoldani – mondta lapunknak Boros Norbert, az Elmű szóvivője.
A megállapodás alapján 2020. januárig minden madárvédelmi szempontból veszélyes vezetékszakaszt madárbaráttá kell tenni. Jelenleg azonban ennek a célnak az elérése még messze van. Ha a munkálatok a mai tempóban folytatódnának, akkor 2013-ig a legveszélyesebb, úgynevezett gyilkos berendezéseknek is mindössze egynegyedét tudnák átalakítani.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
