Nézzük ezt a zacskó tésztát! Ha él benne a csótány, akkor eszi is, ha nem él, akkor ki kell belőle rázni. Itt ez a csomag mogyoró. Meg kell keresni benne a bogarat!
Nem fogod elhinni, kedves néző, hogy hol és ki mondta ezeket a halhatatlan mondatokat, de nyilván azt sem, hogy ezek után nem négyelte fel halmazatilag a helyi ÁNTSZ, és nem is zárta be senki a „boltját”. Attilio – a nagy hun fejedelem latin druszája –, a velencei Costa Serena luxushajó igazgatója a hajó gyomrában és a National Geographic Egy luxushajó naplójából című sorozatában a fenti szavakkal oktatja a kuktákat arra, hogyan készítsék elő a konyhai nyersanyagokat a főzéshez – több mint négyezer ember számára. Attilio úrnak egyéb visszatérő mániái is vannak: utálja, hogy a keletiek folyton a földre teszik az edényeket. (Igen, a tisztákat is.) A luxushajókonyha veszedelmes hely egyébként: néhány óra hosszára Joe Boccia, a csúcsséf érkezik a hajószakácsok továbbképzésére. Ő arról nevezetes, hogy egyik tanítványa a mester által kiagyalt nitrogénes málnasörbet elkészítése közben mindkét kezét elveszítette. És jaj, a néző is látja, hogy a fura készülékben ott bugyborékol már megint a vérszomjas málnasörbet!
Míg Attilio úr a csótányok jövőjéről gondoskodik, a másodtiszt patkányokra és egyéb rágcsálókra vadászik a hajófenéken, a színházteremben pedig elkeseredett küzdelem folyik a régi és az új énekes között. A tangócsoport már a hét elejétől mindenkinek az idegeire megy. Két mexikói artista hosszan tűnődik: ha vihar lesz, kihagyják az akrobatikus elemeket a fellépésükből. Közben fotós érkezik a hajóra, és a személyzetist azzal idegesíti, hogy túl rondák a szobalányai ahhoz, hogy lefényképezze őket.
Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a film elején figyelmeztetést olvashatunk: a sorozat megtekintése epilepsziás rohamot válthat ki, bár ezt inkább a vágás ritmusára érthették az alkotók.
(Egy luxushajó naplójából – National Geographic, március 29., 22.00.)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség