Antibiotikum bolti mézekben

Ismét antibiotikumokkal fertőzött mézeket találtunk boltokban. A termékeket megint csak a tekintélyes brémai Applica laboratóriumban vizsgáltattuk meg. A mézeket olyan szerek is mérgezik, amelyek be vannak tiltva Európában.

D. Horváth Gábor
2010. 04. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A boltokból találomra 12 üveg terméket választottunk ki, amelyek közül 6 bizonyult szenynyezettnek (lásd táblázatunkat). Ezek közül hármat az Alba-Méz Kft. gyárt, és a Spar áruházak árulják. Ezekben a mézekben többek között nitrofuránt talált a német laboratórium, amit korábban az állatgyógyászatban használtak. Ennek a ma már betiltott antibiotikumnak az a sajátos tulajdonsága, hogy nem ürül ki a szervezetből, hanem felhalmozódik, és rákot okozhat.
A másik három üvegen a Natúr-Sz Kft. neve szerepel gyártóként, és a Reál áruházakban vásároltuk meg ezeket a termékeket. Ezekben a mézekben szulfonamidokat talált a német labor, amelyek bakteriális megbetegedések gyógyítására jól bevált antibiotikumok. Orvos szakértőnk szerint ezzel az anyaggal az a legfőbb probléma az esetleges túladagolás mellett, hogy anélkül juttatja be a szervezetébe a vásárló, hogy valójában szüksége lenne rá. Emiatt felesleges ellenállás alakul ki bennünk, ami egy lehetséges későbbi megbetegedés során adott gyógyszer hatékonyságát csökkenti, a beteg gyógyulása pedig lelassul. Az ok nélkül bevitt antibiotikummal ráadásul hozzászoktatjuk az antibiotikumhoz a baktériumokat is. Ilyenkor a baktériumok nem feltétlenül az adott antibiotikumra válnak rezisztenssé, hanem a velük rokon antibiotikumra is, amit keresztrezisztenciának hív az orvostudomány. Tehát a folyamatosan bevitt antibiotikumra a baktériumok rezisztenssé válnak, és kérdéses lesz egy későbbi betegségnél a gyógyulás, illetve jóval hosszabb időt, váltott kezelést fog igényelni, hogy a beteg gyógyuljon.
A mézágazat résztvevői egyetértenek abban, hogy a fogyasztók egészségét is kockára tevő termékek forgalomba hozataláért az élelmiszerlánc összes szereplőjét felelősségre kellene vonni, a gyakorlatban azonban ez az elvi álláspont nem érvényesül. A csomagolóknak fel kellene jelenteniük azokat a méhészeket, akik felelőtlenül, tiltott anyagokkal kezelik a méheket, és a szennyezett nyersanyagot eladják a felvásárlóknak. A felvásárló- és csomagolócégeknek – amelyeknek meg kell vizsgálniuk a nyersanyagot, mielőtt összekeverik, üvegekbe teszik és már áruként forgalmazzák a terméket – szintén felelősséget kell viselniük, ha szennyezetten adják tovább az árut. Számukra komoly büntetést kellene kiszabnia a jelenleg még Süth Miklós által felügyelt élelmiszer-ellenőrző hatóságnak, ha az általuk gyártott szennyezett termék boltokba kerül. Azon kereskedőcégekre szintúgy le kellene sújtani, amelyek nem tudják megakadályozni, hogy fogyasztásra alkalmatlan termékek kerüljenek a polcaikra. S persze nem lenne szabad hagyni azt sem, hogy az élelmiszer-ellenőrzés nem él a számára a törvényekben nyújtott szankcionálási lehetőségekkel, amelyekkel elrettenthetnék attól a résztvevőket, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók kockára tegyék az egészségüket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.