Áttörés a CERN-ben

Több leállás, elnapolt kísérlet után tegnap áttörést értek el a svájci nagy hadrongyorsítóban, ahol sikerült a részecskefizika történetének eddigi legnagyobb, hét teraelektronvoltos ütközéseit előidézni. Az LHC-projekt vezetője szerint a fizikatudomány új területe van születőben.

Áttörést értek el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai a nagy hadronütköztetőben (LHC): tegnap 12 óra 37 perckor sikerült kellően felgyorsítani, majd stabilizálni a protonnyalábokat, amelyek azután a részecskefizika történetének eddigi legnagyobb, hét teraelektronvoltos ütközéseit produkálták. Az úgynevezett CMS-egységnél mintegy száz eseményt rögzítettek másodpercenként, de az ALICE és az LHCb detektorok is megörökítették a történelmi „találkozásokat”. A svájci kutatóintézet vezetői úgy vélték, ezzel megkezdődött az a tervek szerint másfél-két éves időszak, amelyben számos új fizikai felfedezéssel gyarapíthatják a CERN tudósai a világot mozgató, illetve létrehozó erőkről alkotott tudásanyagot. „Óriási áttörést értünk el, a fizika egy teljesen új területe van megszületőben” – idézte Oliver Buchmüller, az LHC-projekt egyik vezető kutatójának szavait a dpa német hírügynökség. A tegnap kora reggelre tervezett kísérlet nem ment zökkenőmentesen. Bár azt megelőzően több sikeres próbát is végrehajtottak, az energiaellátásban fellépő zavarok és a mágneses biztonsági rendszer túlérzékenysége miatt néhány órára mégis el kellett halasztani az ütköztetést. A problémák észlelése után a CERN vezetősége cáfolta, hogy a 2008. szeptemberi komoly meghibásodás megismétlődéséről lenne szó, amely miatt mostanáig el kellett halasztani a projekt folytatását. Vesztergombi György fizikus a tegnapi eseményt ahhoz hasonlította, mint amikor először lépett ember a Holdra. „Ez egy világszenzáció, ám csak a kezdet” – szögezte le, s emlékeztetett: a tudóscsoportoknak, amelyek közül az egyiket magyar fizikus vezeti, most az a feladata, hogy elemezzék az ütközésekből származó adatokat. – A CERN sikere magyar siker is, hiszen az LHC építésében mi is részt vállaltunk – tette hozzá Vesztergombi György.
Ismert, Genf közelében, a francia–svájci határon, egy 27 kilométeres alagútban működő LHC-ben a protonnyalábok ütköztetése révén remélik a tudósok megtalálni a más részecskéknek tömeget adó Higgs-bozont, valamint a szuperszimmetrikus részecskéket, amelyek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagot alkotják. Egy másik kísérlet, a nehézion-ütköztetések segítségével a fizikusok igyekeznek újraalkotni a 14 milliárd évvel ezelőtti, ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.