„– Édesapádat hogy hívják?
– Nincs. Csúnya volt. Elköltözött.”
(Elhangzott a pszichológiai vizsgálaton.)
Tíz éve házasodtunk össze, szerelemből – mondja S. Zsolt Sándor, mikor először találkozunk egy könyvesboltban; jelen van jogi képviselője is, nélküle nem nyilatkozik. – Úgy terveztük, sok gyerekünk lesz. Egy évvel később született a kisfiunk. Aztán a házasságunk elvadult, ugyanis anyósommal ellenségessé vált a kapcsolatom.
– Kiabáltak, veszekedtek?
– Sokat. Ez az én hibám, türtőztetnem kellett volna magam. De úgy éreztem, folyton provokálnak. Anyósomnak az volt a véleménye, alkalmatlan vagyok arra, hogy a családomat vezessem.
A feszültség állandósult. Többen állítják: Andrea édesanyja a döbbenetes fordulat előtti időszakban nyíltan hangoztatta, hogy véget vet lánya házasságának, kiszabadítja őt „abból a pokolból”.
A budaörsi rendőrségen 2005-ben tett feljelentés szerint a három és fél éves kisfiú biliztetés közben váratlanul sírni kezdett, majd így szólt: „Apa a szőrös kakiját a bugyimba tette.” Ezt a nagymama hallotta, majd elmondta lányának, ő pedig bátyjának, aki épp látogatóba jött. Ők hárman a koronatanúk. Azt állítják: a kisfiú bábuk mozgatásával el is mutogatta, mi történt vele.
Az anya és a nagymama vallomásai szerint az állítólagos szexuális visszaélések időszakában a gyereknek hasmenése volt, amely a molesztálás következménye lehetett. S. Zsolt jogi képviselői, Gál Péter és Szurgyi Rita azt állítják: a kisfiú tejcukor-érzékenységgel született, ennek ellenére nagymamája homeopátiás készítményeket adott neki. Ezek a gyógyszerek laktózbevonatúak, így hasmenést indukálhatnak a gyereknél.
– Ha behatolás történt volna, az sérüléssel jár – véli Gál Péter. – A gyanú felmerülése után másfél hónappal vizsgálta meg sebész a gyermek fenekét, de nem talált rendellenességet. A kicsit mindennap fürdették, de nem jelzett fájdalmat sem otthon, sem az óvodában.
Rendőrségi forrásunk szerint pedofília gyanúja esetén a nyomozó hatóság rögtön lefoglalja az illető számítógépét. Ez nem történt meg, sőt a budaörsi rendőrök először meg akarták szüntetni a nyomozást, de az ügyészség úgy döntött, szakértőket rendel ki az eset feltárására. Nem sokkal később kezdetét vette a válóper, majd a büntetőper is.
Az iratokból kiderül: egyes meghallgatásokon a kisfiút erőltették, hogy rajzokat készítsen a történtekről, amit kakis játéknak nevezett. Az egyik igazságügyi szakértő véleménye szerint a rajzok akár szexuális visszaélés ábrázolásaként is értelmezhetők, de ez meszsze nem egyértelmű.
Az elsőfokú ítélet indoklásában a bíróság pszichológiai vizsgálatokra hivatkozva kijelenti: a vádlott „paranoid pszichopata, infantilis ösztönvezérlésű”. Mindez különösen érzékeny személyes adatnak számít, ám szinte azonnal megjelent a sajtóban, főként a Blikk és az Index.hu cikkeiben. Az újságcikkek nem említették, hogy a vizsgálatok összegzésében szerepel a következő mondat: „Egyöntetűen megállapítható, hogy a vádlottnál szexuális aberráció nem kimutatható.”
Amint értesült a vádról, S. Zsolt a váci esperesi hivatalba utazott, s közölte elöljárójával: míg az ügy nem rendeződik, nem maradhat szolgálatban.
– Szeptember 30-án lemondtam, október 1-jén kezdtem raktárossegédként a szomszéd faluban. Utána segédmunkákból éldegéltem, s ez így van a mai napig. Egész tűrhetően tudok már burkolni, gipszkartonozni, festeni – mondja.
Egy évvel a botrány kirobbanása után a még mindig szabadlábon védekező férfi új társat talált, akivel összeköltöztek; első kislányuk 2007-ben született.
„Nincs apukám, mert rossz.”
(Elhangzott a pszichológiai vizsgálaton.)
Egy 2008-as tárgyaláson az ügyész váratlanul újabb szakértői dokumentumot tett a bíróság asztalára. Az irat szerint Kubiszyn Anna pszichológus véleménye az, hogy a kisfiú „tipikusan mutatja a szexuális abúzus tüneteit”. A bíróság azonnal meghozta a döntést a hat év fegyházbüntetésről. A lelkészt a tárgyalóteremben letartóztatták, és börtönbe szállították.
– Akkor volt féléves az első kislányom, azelőtt egy hónappal fogant a második. Az ő születésekor már bent voltam. A feleségem Székelyföldről ingázott havonta láthatásra. Előbb egy gyerekkel és nagy pocakkal, aztán két gyerekkel – idézi fel S. Zsolt.
A védőügyvéd, Gál Péter szerint köztudomású, hogy akiket ilyen bűncselekmény miatt ítélnek el, azokat a börtönben mind a fegyőrök, mind az elítéltek különös megvetéssel fogadják. S Zsolt képviselői azt állítják: védencüket is megkínozták odabent.
– Milyen módon? – kérdem a lelkészt.
– Erről nem szeretnék beszélni. Érthető egyébként, hogy undorodnak a pedofiloktól, főleg ha az a hír járja, hogy pap az illető. Ahogy bevittek, egy rólam szóló, alaptalan Blikk-cikk már olvasható volt a börtön faliújságján.
Részlet a cikkből: „Mint megtudtuk, a rendőrséget a feleség azután értesítette, hogy 2005. július 28-án rajtakapta férjét, amint kisfiukkal fajtalankodott. Ekkor kiabálni kezdett, és kijelentette, hogy azonnal elköltözik, és a válópert is beadja. Ezt S. Zsolt nem tudta elviselni, és dühében fojtogatni kezdte feleségét. Az őrjöngő lelkész karjaiból kiszabadulva az asszony kisfiával a törökbálinti rendőrségre sietett, és feljelentette a pedofil férfit. A Blikk információi szerint az orvos szakértői vélemények alátámasztják S. beteges hajlamait.”
– Gondolhatja, ezek után micsoda szeretettel fogadtak. Mindegy, túl vagyok rajta.
Körülbelül fél év múlva a Pest Megyei Bíróság a Born és Gál ügyvédi iroda fellebbezése nyomán hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és a bíróságot új eljárásra utasította. Azonban csak egy év múltán, tavaly júliusban helyezték a vádlottat feltételesen szabadlábra – tehát egy évig ült úgy, hogy nem volt hatályban az ellene szóló ítélet. A másodfokú végzés szerint az elsőfokú bíróság „eljárási szabálysértéseket követett el, valamint indokolási kötelezettségének a bűnösség megállapításához szükséges mértékben nem tett eleget”. Ugyanis az elsőfokú bíróság nem állapította meg kétséget kizáróan, milyen trauma érte a kisfiút; nem tért ki arra, hogy a koronatanúk, akik a vádlott elmarasztalásában érdekeltek voltak, befolyásolhatták-e a gyermeket, a szakértői vizsgálatokhoz szabályellenesen bevonták segítőként az anyát vagy a nagymamát is. A vádat először egy közlekedéspszichológus véleményére alapozták, akiről később a minisztérium is azt nyilatkozta, ilyen ügyekben nem illetékes.
A vizsgálatok közben a gyermek egyre rosszabb állapotba került. Ennek veszélyére már az elsőfokú eljárás egyik szakértője, Magyarné Zsombor Julianna is felhívta a figyelmet, kijelentve: „Nagyon helytelen a gyermek állandó vizsgálata […], mert az újabb vizsgálatok rögzítik a traumát.”
„A biztonsági őr bácsi leveszi a bugyiját, és a kakiját a popsimba teszi, mert rossz vagyok.”
(A kisfiú, mikor vizsgálat közben a pszichológus rászólt: ha nem viselkedik rendesen, behívja a biztonsági őrt.)
Tavaly decemberben, az ügy újratárgyalása során fordulat történt: a bíróság kizárta a perből a szakértőt, akinek véleménye alapján S. Zsoltot elítélték. A kizáró végzés szerint Kubiszyn Anna 2009. október 14-én egy tárgyalási szünetben megkérte D. Andreát, keressen a vádlott múltjában állatkínzásra utaló történeteket, hiszen ez is példa a vádlott elferdült hajlamaira. A szakértő ezt tagadta, de Andrea a bíróságon a szemébe mondta, hogy így történt. Egy későbbi tárgyaláson a jegyzőkönyv szerint a szakértő előbb azt nyilatkozta: „inzultálhatta az apa a gyermeket szexuálisan”, majd pedig azt: „Most egyértelműen megpróbálom elmondani, hogy inzultus nem történt… Én a székletürítéshez kapcsolódóan gondolom úgy, hogy történt valami trauma, de olyan abúzus, ami a vádlottnak szexuális örömet okozott, nem.” Kubiszyn Anna, aki a vádlottat is megvizsgálta, a tárgyalás végén kijelentette, hogy S. Zsolt nem pedofil.
Csakhogy addigra a köztudatban jócskán elterjedt a vád, annak minden részletével együtt. Többek közt az Index.hu írta 2007. szeptember 27-én, a vádiratot idézve: „2005 márciusától kezdve a férfi többször is erőszakot követett el gyermekén: a hasán fekvő kisfiú fenekéhez dörzsölte péniszét, majd a gyerek hátára élvezett.” (E cikk illusztrációja a törökbálinti református templom, madártávlatból.)
A Budaörsi Városi Bíróság 2009. december 9-i végzése szerint „Kubiszyn Anna szakértő nem az ügy szakkérdéseinek eldöntésén munkálkodik, hanem az ügy végkimenetelét igyekszik a vádlott kárára befolyásolni […], tőle elfogulatlan szakvélemény nem várható, ezért a perből ki kell zárni.”
Kubiszyn Anna a kérdéseinkre írásban válaszolt. Nyilatkozata szerint S. Zsolt és felesége gyermekelhelyezési perükben kérték fel szakértőként 2008-ban. A pszichológus a szülőket és a kisfiút is megvizsgálta, majd arra a kérdésre adott választ, hogy a gyermek nevelésére szerinte melyikük alkalmasabb. E szakvéleményt a büntetőeljárásban a szakértő tudta nélkül használta fel D. Andrea jogi képviselője; a bíróság nem is tájékoztatta erről, holott az előírások szerint be kellett volna idéznie. Kubiszyn a Blikkből tudta meg, hogy részben az ő szakvéleményére alapozva ítélték el a lelkészt.
A másodfokú eljárásban Kubiszyn Anna leszögezte: „Nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a sértett gyermekkel mi történt.” A szakértő szerint nem felel meg a valóságnak az őt kizáró végzésben az az állítás, hogy a szakvéleményét visszavonta, hiszen nem a bűncselekménnyel kapcsolatban foglalt állást, csupán leírta, hogy a vizsgálat közben mit tapasztalt. „Nem állítottam, hogy S. Zsolt pedofil, tehát nem volt mit visszavonni” – szögezi le.
Arra a kérdésre, valóban megpróbálta-e Andreát rávenni arra, hogy volt férjét szadizmussal is vádolja meg, a szakértő határozott nemmel felelt. Így idézi fel a történteket: „Az első tárgyalás után, míg a taxira vártam a bíróság épülete előtt, észrevettem, hogy D. Andrea ott áll és zokog. Megkérdeztem tőle, hogy jól van-e, és hogy segíthetek-e valamiben. Erre ő sírva közölte, attól fél, hogy S. Zsoltot nem fogják elítélni, és akkor mi lesz velük. Erre én csak annyit válaszoltam, hogy nyugodjon meg, majd rendbe jönnek a dolgok. Feltételezem, hogy annak hatására került ilyen állapotba, hogy a tárgyaláson a korábbi várakozásával ellentétben nem jelentettem ki, hogy S. Zsolt pedofil, és így az én szakértői állásfoglalásom nem volt felhasználható a bűnösség bizonyítására. D. Andreának tehát érdeke fűződött ahhoz, hogy engem az eljárásból kizárjanak… D. Andrea jogi képviselője a második tárgyaláson bejelentette, hogy ügyfelét arra próbáltam rávenni, mondja azt, hogy S. Zsolt állatokat kínzott, és ebben az esetben biztosan el fogják ítélni. Mindez nem felel meg a valóságnak, és ezt a bíróság tudomására is hoztam. A bíró annak ellenére, hogy az ügy kimenetelében nem érdekelt szakértő és a nyilvánvalóan elfogult sértett állításai állnak egymással szemben, D. Andrea állítását fogadta el valónak” – szerepel a lapunknak megküldött nyilatkozatban. Kubiszyn Anna sérelmezi, hogy a sajtóban azóta is lejárató, nézete szerint rágalmazó cikkek jelennek meg róla.
A másodfokú döntés után új igazságügyi szakértőt vontak be az eljárásba Tomasovszki László személyében, akinek a peranyag átvizsgálása után tett nyilatkozata nyomán megszüntették a lelkész előzetes letartóztatását. Megkerestük Tomasovszki Lászlót, aki elmondta: az ügyről titoktartási kötelezettsége miatt nem beszélhet. Általánosságban viszont elmondta, hogy évtizedek óta foglalkozik a gyermekek elleni abúzus témakörével, s az interneten fellelhető tanulmányai, valamint személyes közlése szerint gyakori manőver a megromlott párkapcsolatokban, hogy az apát ehhez hasonló visszaéléssel vádolják. Tomasovszki szerint nem szabad alábecsülni a valós pedofil esetek súlyát, de a válási vagy elhelyezési viták során felmerülő gyermekbántalmazási vádak gyakran bizonyulnak hamisnak.
Az ilyen vádakat akkor is óvatosan kell kezelni, ha a gyermek elmondásán alapulnak.
– A modern szaktudomány nem tekinti a gyermek állításait ténynek – mondja a szakértő. – A gyerekek könnyen befolyásolhatók, akár nem megfelelően feltett kérdésekkel is.
A jelenséget külön kategóriaként kezeli a pszichológia, PAS (Parental Alienation Syndrome, vagyis szülőielidegenítés-szindróma) néven: ilyenkor az egyik szülő célja – tudatosan vagy ösztönösen –, hogy a gyermeket elidegenítse a másik szülőtől. Az ilyen szülő vagy tudatosan kohol vádat a gyermek szexuális bántalmazásáról, vagy lépésről lépésre alakul ki benne a meggyőződés, amely rögeszmévé fejlődhet. A szakértő szerint ez is abúzus a gyermekkel szemben, akinek radikálisan meg kell változtatnia az apjáról alkotott képét, s ellene fordulnia abban a hitben, hogy nem szereti, bántotta őt.
Tomasovszki László kanadai és egyesült államokbeli adatok alapján rámutat: a válási, gyermekelhelyezési viták során felmerülő szexuális abúzus vádja miatt az apa ellen lefolytatott eljárások feléről-kétharmadáról derül ki, hogy alaptalanok. Ugyanakkor – szögezi le a szakértő – a valós pedofil bűncselekményeket nagyon komolyan kell venni. Sok eset marad titokban, sok esetben a történtek utólag már bizonyíthatatlanok.
Forrásaink szerint Tomasovszki László valószínűsíti, hogy ebben az esetben nem történt bűncselekmény, és Sófi Gyula gyermekpszichiáter, igazságügyi szakértő is hasonló véleményt adott.
Gál Péter évek óta foglalkozik pedofíliavonatkozású ügyekkel, s azt állítja: bár előfordulnak ilyen szörnyűségek, leggyakrabban családi konfliktusok, hibás szakértői vizsgálatok, félreértések állnak a háttérben. Gál szerint ugyanakkor az ügy a magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lova.
– Meggyőződésem, hogy sokan kerülnek börtönbe ártatlanul, vagy veszítik el gyermeküket, mert sem az ügyészség, sem a bíróság nem veszi a fáradságot, hogy ellenőrizze, megfelelően értékelje a szakvéleményeket.
Megkérdezem S. Zsolt Sándort:
– Ha ön nem követett el semmi rosszat, vajon miért mondta a gyerek, hogy…
– Ezen én is sokat töprengtem. Egy időben gyakran bekakilt, ilyenkor a fürdőkád fölé tartva megmosdattam, persze kimostam a fenekét is. Esetleg ez csípő, zavaró érzés volt a számára. Lehet, hogy néh

Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt