Olyan érdeklődést váltott ki a három legnagyobb brit párt vezetőinek csütörtök esti televíziós megméretése, hogy még a közúti forgalom is csökkent a másfél órás közvetítés alatt. Nem csoda, hogy fél órával a közvetítés után már tudni lehetett, melyik vitázó fél melyik kijelentése hogyan befolyásolta a meghívott közönséget: ausztrál mintára a megjelenteknek jelzőkészüléket adtak, amelyen gombnyomással jelezhették a reakciójukat. Ebből már rögtön láthatóvá vált, hogy Gordon Brown veszített: egyedül a miniszterelnökkel esett meg, hogy miközben beszélt, a tetszésszintet jelző vonal a negatív tartományba csúszott.
Pénteken a lapok már közölhették az országos felmérés eredményét. A győztes Nick Clegg, a Liberális Demokrata párt vezetője volt, mégpedig 61 százalékos eredménynyel, míg David Cameron, a konzervatív ellenzék vezetője csak 22, a miniszterelnök pedig mindössze 17 százalékot kapott. Ez az első tévévita csupa belpolitikai, illetve gazdasági témára szorítkozott, és az derült ki belőle, hogy a legtöbb szavazót a gazdasági helyzet után elsősorban a közbiztonság, a bevándorlás, a közoktatás és az egészségügyi szolgáltatás érdekli.
Clegg sikere elsősorban két tényezőnek tulajdonítható: ő volt az új arc, őt ismerte legkevésbé a közvélemény, és jó megjelenése, határozott fellépése jó benyomást keltett. Ami még fontosabb, míg a másik kettő a megszokott módon egymást korholta, cáfolta, igyekezett nevetségessé tenni, ő abban a helyzetben volt, hogy nem kellett saját pártja korábbi hibái miatt szégyenkeznie, mivel pártja még sosem volt abban a helyzetben, hogy hibát követhessen el.

Újabb részletek a kisfiút felrúgó karateedző ügyében