Döntetlennel a döntőért

Előny nélkül kezdi a Győri Audi ETO KC a női kézilabda Bajnokok Ligája holnapi elődöntő-visszavágóját Ramnicu Valceában, de a múlt vasárnapi, hazai mérkőzés után az a megközelítés is helytálló: örülhetünk neki, hogy hátrány sincs. A vendégek ugyanis két góllal vezettek a hajrában, innen sikerült 25-25-ös döntetlenre menteni a meccset.
Az eredmény Romániában nemhogy bizakodást, már-már bizonyosságot szült, az országos sportnapilap, a Pro Sport hét végi száma például értesüléseink szerint úgy jelenik meg, hogy minden egyes újsághoz egy kalapot adnak ajándékba, azzal a kísérő szöveggel: le a kalappal az Oltchim Valcea előtt. Ehhez azonban Pálingeréknek is lehet még néhány szavuk, nekünk pedig már most is van.
Egyrészt a győri mérkőzésen az ellenfél sokkal inkább játszott képességei felső határán, mint az ETO, különösen igaz ez a Dunaújvárosból ismert Ungureanu kapusra, aki pazar védések sorozatába hergelte magát. Magyar szemszögből viszont remélhető, hogy a sérüléséből felépült Görbicz Anita az „odavágó” óta eltelt hétben tovább közelítette saját százszázalékos állapotát (ha még nem is éri el azt), a másik klasszis, a szintén egészségügyi nyavalyákkal küszködött Vérten Orsolya az Olt partján vezéregyéniség lesz, Mravikova nemcsak a meccs elején, hanem a végén is értékesíti a ziccereit, és a kétségtelenül vagány és eredményes Amorim is gazdaságosabban osztja be a lehetőségeit. Ha mindez így alakul, és a Győr kirukkol egy erődemonstrációval felérő kezdéssel, a románoknak hátha inukba száll a bátorságuk, és rájuk törnek régi görcseik: már megint a magyarok! Mint egy évtizede, Bukarestben, az Eb elődöntőjében – arról a diadalról Pálinger Katalin már büszke Európa-bajnokként mesélhet társainak.
Igaz, az ETO még soha nem nyert az Olt partján, de ekkora tétért sem játszott még ott, és a házigazdának sem volt még ennyi veszítenivalója. Az elmúlt évek ráadásul azt bizonyítják, hogy a hazai pálya nem feltétlenül előny, sőt a túlságosan kedvező helyzetből, otthon kezdett visszavágó akár béklyót is jelenthet. Görbiczék ezt eddig inkább a saját kárukon tapasztalták: a tavalyi BL-döntőt 26-24-es viborgi győzelem után veszítették el, a 2008-as elődöntőben is hiába nyertek 25-23-ra az orosz Zvenyigorod otthonában, a 2006-os KEK-fináléban pedig a montenegrói
25-25 bizonyult kevésnek a Buducsnoszt ellenében.
Másrészt az is statisztikai tény, hogy az elmúlt húsz évben a legrangosabb sorozat elődöntőjében mindössze háromszor esett meg, hogy az a csapat, amely pályaválasztóként képtelen volt előnyt szerezni, kivívta a továbbjutást. Nyolc éve éppen a Ferencvárosnak sikerült ez a bravúr: a Buducsnosztot a népligeti 32-32 után Podgoricában múlták felül 32-31-re a zöld-fehérek.
A küldetés tehát messze nem lehetetlen, csak éppen embert próbáló. No de milyen lenne egy BL-elődöntő?
(A másik ágon Kovacsicz Mónika csapata, a címvédő dán Viborg hatgólos, 27-21-es előnnyel indul ma a norvég Larvik otthonában.)