Egységes szempontrendszer nélkül

A Nemzeti Kulturális Alap 2005 és 2009 közötti működését vizsgálta az Állami Számvevőszék. A most közzétett jelentése többek között a szakkollégiumok döntéseinek számon kérhető objektivitását bírálja.

A kulturális minisztérium nem készítette el a kulturális ágazati stratégiáját, ezért nem volt olyan középtávú terv sem, amely a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) tevékenységét több évre átfogta és összehangolta volna – állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közzétett jelentése. Bár az NKA-bizottság – az alap vezető testülete – évente meghatározta a kiemelten kezelendő programokat, a címzett támogatásokat és céltámogatásokat, döntéseinek nagyobb részét olyan előterjesztésekre alapozta, amelyekből hiányzott a téma részletes szakmai és pénzügyi megvalósíthatóságának alátámasztása. Ugyanakkor az NKA szakmai kollégiumai – a vonatkozó jogszabállyal ellentétesen – a szakterületük támogatási célkitűzéseit rögzítő különálló dokumentumot nem fogalmaztak meg, a kollégiumok nem rendelkeztek a saját, stratégiai jellegű támogatási célkitűzéssel.
Elmaradt a pályázatok értékelésének és döntési szempontrendszerének bevezetése is, az NKA-bizottság és a kollégiumok döntéseinek megalapozottsága nem megfelelően biztosított. A támogatások elbírálásánál és értékelésénél nem fektettek hangsúlyt a megvalósítás hatásaira, a pénzeszközök hasznosulására, a kollégiumok a pályázók szakmai beszámolóinak elkészítéséhez nem alakítottak ki egységes, eredményközpontú értékelési rendszert.
Az NKA-bizottság határozata alapján 2006-tól számítógépes döntés-előkészítő, döntéstámogató szoftvert vezettek be a kollégiumi döntéshozatal segítésére. A 6 millió forintba került rendszert a kollégiumok kipróbálták, de – két kivétellel – a későbbiekben nem használták, mert a bizottságnak nem sikerült elfogadtatnia a kollégiumokkal, hogy a rendszer objektívvé teszi a döntést. A támogatásról szóló döntések így a kurátorok szavazatainak összesítéséből adódott.
Az egységes szempontrendszer hiányából adódott az is, hogy többször, a támogatási rendszeren belül az egyik kollégium által nem támogatott kérelmet egy másik kollégium támogatta. A szakmai kollégiumok által elutasított pályázatok közül több a miniszteri keretből kapott támogatást.
A kulturális miniszteri keret, az NKA éves költségvetése mintegy negyedének felhasználását is hasonló szempontok alapján kritizálta az ÁSZ. A jelentés kitér arra, hogy a miniszter a 2006–2008. évi támogatások értékének 97,5 százalékát egyedi döntéssel, és csupán 2,5 százalékát hagyta jóvá pályázat útján. A döntések megalapozásához viszont itt sem készítettek egységes, mérhető, a pályázók által is megismerhető szempontrendszert. A támogatási kérelmek nem tartalmazták teljes körűen a megalapozott döntéshez szükséges információkat, ennek ellenére a minisztérium a kérelmeket befogadta. A 2008. évi programok 66 százaléka mellé nem készítettek értékelhető költségvetést, 26 százalékában a kérelem nem tartalmazta, mekkora az igényelt támogatási összeg.
Az NKA több pályázatát minisztériumokkal együttműködve hirdette meg. Az ÁSZ jelentése megállapította, a minisztériumokkal együttműködési szerződés keretében kialakított programok a partner minisztériumok alapfeladatai közé tartoztak.