Áttörést hozhat a Kárpát-medencében őshonos baromfifajták tenyésztésének újbóli beindításában az a tárgyalás, amelyet jövő hét szerdára tervezünk a Tiszafüredi Kistérségi Társulás képviselőjével – közölte lapunkkal a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) főigazgató-helyettese. Szalay István elmondta: az egyeztetést Sipos István vállalkozóval közösen sikerült tető alá hozniuk. A gazdálkodó egyúttal referencia is lehet, hiszen már gyakorlati tapasztalatai is vannak az udvarokról hosszú évekre eltűnt állatok tenyésztésében. Ő volt ugyanis az első, aki csatlakozott a kutatóintézet és a Magyar Kisállat-nemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE) által kidolgozott mintafalu programhoz.
Amint arról a Magyar Nemzet Magazin februárban beszámolt, a tiszafüredi vállalkozó Szalay Istvánnal, az ÁTK főigazgató-helyettesével és az MGE tagjaival egyetértésben úgy véli, a jóízű hungaricumok fogják megmenteni a magyar vidéket. Éppen ezért a jövőben saját telephelyén fogja szaporítani a gödöllői génbankból származó őshonos baromfikat, a kiscsirkéket pedig kihelyezi magánházakhoz nevelésre. Ott ő biztosítja a takarmányt, szakmailag felügyeli a tartást, végül szerződés szerint átveszi a vágásérett állatot, amelyet saját vágóhídon feldolgozva értékesít. A vállalkozó azt is elmondta, nem aggódik az árverseny miatt: ma hatszáz forintért veszi át tőlem a kereskedő a libamájat kilónként, amelyet aztán hatezer forintért látok viszont az üzletben. Ki kell hagynunk a lánckereskedőket, és mindjárt jó áron tudjuk adni a jó árut! Ezzel akár száz környékbeli családnak tudok kiegészítő jövedelmet biztosítani – jelentette ki Sipos István, majd hozzátette, minden megvan hozzá: ólak, szaktudás, motiváció.
Szalay István terveikről szólva elmondta: elsőként azt szeretnék elérni, hogy újabb és újabb falvakat sikerüljön benépesíteni régi magyar baromfifajtákkal. Most a Tiszafüredi kistérséggel kezdenének, de hosszú távon az ország valamennyi, erre a tevékenységre alkalmas területét szeretnék meghódítani. Sajnos vidékről is eltűntek ezek az állatok, s velük a háztáji gazdálkodás is – panaszolta a főigazgató-helyettes. Hozzátette: mintafalu programjuk ezen kíván változtatni úgy, hogy közben a szegény embereknek is megélhetést biztosít. Az intézet vagy a helyi vállalkozó a felnevelt állatok egy részét a családoknál hagyja, így azok megehetik vagy eladhatják ezeket a baromfikat – magyarázta Szalay. Az ÁTK főigazgató-helyettese úgy vélte, ha sikeresek lesznek a tárgyalásaik, az új lendületet adhat programjuknak, s néhány éven belül országszerte újra elterjedtté válik az őshonos tyúk, lúd, pulyka és kacsafajták tenyésztése.

„Magyarországon a kristály öl, nem a fentanil” – szakértő az Origónak a szigorított drogtörvényről