Három éve újítottuk fel a vezetékeket, ez lett belőle – mutat a kamrában pislákoló villanykörtére Pápai Melina harmadik emeleti lakásukban. Pápaiék otthonában penészszag terjeng, az előszobában a zöld színű gomba már belepte a falat, a parketta felpúposodott, minden lépésünkre megbillen egy. A mennyezet fejmagasságig rohad, az illemhelyen pedig már a födém vasrácsozata is látszik, szinte átlátni az épülő – illetve nem épülő – tetőtéri lakásokig. De nem csupán ez a lakás ment tönkre: ezen a szinten mind lakhatatlanná vált, a másodikon, de még a földszinti otthonokban is tapasztalják a beázás jeleit.
Hogy miként jutottak idáig a lakók? A fővárosi társasházak jó részének nincs elég önereje az épületek felújításhoz. Ilyenkor általában a tetőteret egy vállalkozónak adják el, hogy ott lakásokat alakítson ki, az értékesítésből befolyó összegből pedig elvégzik a házban szükséges felújításokat. A hetedik kerületi társasház lépcsőházában azonban háborús állapotok uralkodnak.
A Vörösmarty utca 14. lakói az önkormányzattal karöltve több mint három éve kötöttek szerződést a Reticolo Complex Kft.-vel, amelyben a cég vállalta, hogy az építkezés megkezdésétől számítva tíz hónapon belül beépíti a tetőteret, és felújítja a házat. A Reticolo a tetőtér beépítésének lehetőségét továbbadta egy projektcégnek, a Vörösmarty Penthouse Tetőtérfejlesztő (VPT) Kft.-nek. Az engedélyterveket szintén a Reticolo készítette, a kivitelezési terveket viszont már a VPT. Ennek tükrében érdekes, hogy utóbbi cég 210 millió forintot követel a Reticolótól, az állítva, hogy az átvett tervek használhatatlanok voltak. Kovács Csaba, a Reticolo Complex ügyvezető igazgatója tőlünk hall először a követelésről. – A terveket a kivitelező készítette, ahhoz nekünk semmi közünk – szögezi le, hozzátéve, hogy a VPT-t az építkezés megkezdése előtt „szőröstül-bőröstül felvásárolta” a Szabó és Társa 2006 (SZT) Kft. a jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Az ügyvezető állítja, a kiviteli terveket ezután egy külső cég készítette, ám miután az SZT nem fizette ki, továbbállt. Kovács úrtól azt is megtudom, hogy az SZT korábban egy tetőteret sem épített még be.
Harmadára esett a lakások értéke
Az épület tetőszerkezetét 2009 áprilisában bontotta el a kivitelező, de ezt a szerződés szerint csak úgy tehette volna meg, hogy az új tetőt legkésőbb öt hónapon belül elkészíti, s addig is ideiglenes tetőt épít. Ez azonban soha nem készült el, ami odavezetett, hogy a leszivárgó csapadék eláztatta az elektromos hálózatot. Ttavaly a tűzoltóság az életveszély miatt egy időre az egész házban kikapcsoltatta az áramot.
Eközben a falak teljesen átáztak. Tiborc Katalin a harmadikon lakik. Korábban négyzetméterenként 300 ezer forintot ért otthona, ám a közelmúltban egy értékbecslő már csak nyolcmillióra taksálta 61 négyzetméteres lakását, amely szerinte azóta tovább veszített az értékéből. Elmondja, hogy az önkormányzat – amely építési hatóságként ellenőrzi is az építkezés menetét – a beruházás megakadásakor kátránypapírral vonta be a csupaszon maradt födémet, ám ezt követően még inkább beázott az otthona. A kivitelező céggel kötött megállapodás kitér arraá, hogy az építő teljes garanciát vállal a károsult lakások helyreállítására, ám kérdéses, Tiborc Katalin képes lesz-e behajtani az őt ért kárt.
Eddig ötször bírságoltak
Ennyi panasz után szeretnénk megismerni Szabó Gábor, a Szabó és Társa, valamint a Vörösmarty Penthouse-t felerészben tulajdonló vezető álláspontját, ám nem járul hozzá, hogy a vele folytatott beszélgetést közöljük.
Adódik a kérdés, mit tett az önkormányzat, hogy megszüntesse az elképesztő anomáliát. Szentpálné Kovács Márta, az önkormányzat műszaki osztályának munkatársa a lakók elmondása szerint korábban kifakadt, „ne idegesítsék őt, hiszen amit a tulajdonosok panaszolnak, az már a múlt”.
Kíváncsiak vagyunk, ma mi a véleménye a kerületnek. Kádi Csaba, a városrész sajtókoordinátora szerint a társasház polgárjogi szerződést kötött az építtetővel, az önkormányzat tulajdonostársként csak a többség döntéséhez igazodott. Azaz lényegében a társasházat teszi felelőssé a kialakult helyzet miatt. Megjegyzi, hogy a beázással érintett zárószinti lakások nem lakottak. Azt már mi tesszük hozzá, hogy azért nem, mert lakhatatlanná váltak, a lakók önhibáján kívül. Azonkívül nem csak a harmadik szinti lakások áztak be.
Az építési hatóság minden beruházást folyamatosan ellenőriz, amióta a házban a beázások keletkeztek – tudjuk meg a szóvivőtől. A helyszíni szemlén tapasztaltak alapján elrendelték a tető csapadékvíz elleni védelmének biztosítását, illetve statikai és faanyagvédelmi szakvélemény benyújtását. Ám az építő e kötelezettségét sem teljesítette teljeskörűen, ezért eddig már öt alkalommal bírságolták meg, százezertől egymillió forintig. A bírságok behajtását az önkormányzat átadta az adóhatóságnak.
De ennél furcsább dolgokat is megtudunk: Dezső Antal, a ház ügyvédje elárulja, hogy a VPT a kivitelezés megkezdéséhez szükséges tízmillió forintos garanciát sem helyezte ügyvédi letétbe. A kivitelező a társasházzal kötött szerződésben foglaltak ellenére olyan biztosítást kötött, amely nem tér ki az általa okozott károkra, csak azokra az esetekre, amelyek őt károsítják.
Szén-monoxid-mérgezést kaptak
Tavaly októberben tragédia történt: a harmadik emeleten egy házaspár szén-monoxid-mérgezésben életét veszítette. A tulajdonosok elmondják, hogy az építkezés során az épületet a kémények szintje fölé emelték, ami önmagában is életveszélyes, de több lakó kéményében is építési törmeléket, téglát találtak. A tetőre nem tudunk fölmenni, az építő vasráccsal zárta el.
A két idős ember halálával kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rendkívüli haláleseti csoportja foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. De a BRFK VII. kerületi kapitánysága az építkezésen történtekkel öszszefüggésben is nyomoz foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. A nyomozók számos tanút hallgattak meg az ügy kapcsán, és jelenleg szakértői véleményekre várnak.
S hogy miként oldódik meg a Vörösmarty utca 14. lakóinak sorsa? Ők maguk nem tudják, de az önkormányzatnak sincs róla fogalma. Kádi Csaba így fogalmaz: az építési hatóságnak, vagyis Erzsébetváros önkormányzatának csak a további bírságolás marad mint jogi eszköz arra, hogy kikényszerítése az építkezés befejezését. Látható, eddig ezt mekkora sikerrel tette.
Kádi közli azt is, hogy az építtető, illetve az önkormányzat megbízásából felkért statikai és faanyagvédelmi szakértő életveszélyes szerkezeti károsodást nem állapított meg, de szükség esetén állagvédelmi dúcolás elrendelhető. A tetőszerkezet kivitelezésének finanszírozását az önkormányzat azonban nem vállalhatja magára, erre nem rendelkezik pénzügyi fedezettel.
Vagyis ha rajtuk múlik, soha nem kerül vissza a tető az épületre.
origo.hu
Zsidózva káromkodik a Tisza Párt sajtósa – videó
