Fél évszázad a föld alatti Budapesten

Megkapta a múzeumi működési engedélyt a hosszú időn át csak városi legendákból ismert Sziklakórház. A Várhegy gyomrában kialakított titkos szükségkórház és polgári védelmi létesítmény eredeti berendezése az egyik legjelentősebb ilyen témájú gyűjtemény, amelyet nagyszabású panoptikum tesz érdekesebbé.

R. Kiss Kornélia
2010. 04. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A főváros alatt húzódó barlangrendszer a második világháború óta szigorúan titkos kórházat, később pedig atombunkert rejtett. A jelenlegi kiállítás – a 2005– 2006-os színházi előadásokat követően – 2007-ben nyílt meg a látogatók előtt. Ma már a kulturális örökség részét képezi a tárlat, amely eredeti helyszínen, változatlan állapotában mutatja be a kórház második világháborús és a későbbi atombunker hatvanas évekbeli berendezését. Ezzel gyakorlatilag egyedülállónak tekinthető a történelmi témájú kiállítások között: hatásában talán csak a Terror Háza vetekedhet a Sziklakórházzal.
A kiállítás gerincét az egykori Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza alkotja. A föld alatti járatokban a második világháború közeledtével fogtak hozzá az óvóhelyrendszer kialakításához. 1943-ra létrejött a szükségkórház, amely eredetileg a János-kórházhoz tartozott, és amelyet a kor legmodernebb technológiájával szereltek fel: a műtőkkel és röntgengéppel is ellátott létesítmény saját áramellátással rendelkezett.
A kórházat a légiriadókat leszámítva csak 1944 februárjában kezdték el használni, és a háború végéig folyamatos betegellátás zajlott a falak között. Budapest ostromakor a kórház túlterheltté vált: a kétszáz fő befogadására tervezett óvóhelyen hatszáznál is több sebesültet ápoltak. Mivel a felszínen zajló hadműveletek megrongálták Budapest vízvezeték-hálózatát, a kórház is víz nélkül maradt, és a légkezelő rendszer túlterheltsége miatt a hőmérséklet elérhette a harmincnyolc fokot is. Az ostromállapot elvágta a Sziklakórházat a Szent János Kórháztól, emiatt a kötszereket kénytelenek voltak egymás után többször felhasználni, és a Várban elhullott lovak húsából főztek a hatszáz beteg és a nagy számú személyzet számára. A halottakat éjszakánként a Szentháromság térre vezető kijáraton keresztül szállították el, bombatölcsérekbe temették el őket.
A tárlaton a látogatók is végigkövethetik a második világháborús sérültek útját a betegfelvételtől a műtőn át a teljesen berendezett kórtermekig, ahol megismerkedhetnek a teljes korabeli kórházi felszereléssel.
Korhű jelmezekbe öltöztetett hetven viaszfigurájával a Sziklakórház Európa egyik legjelentősebb panoptikuma: a kiállítás eredeti tárgyi anyagát életnagyságú viaszfigurák teszik életszerűbbé. A kórtermeket szenvedő sebesültekkel, orvosokkal, vöröskeresztes ápolónőkkel és katonákkal népesítették be, és viaszfigurákkal ábrázolják azt a jelenetet is, amikor a barlangrendszerben található német harcálláspont tisztjei elhatározzák a kitörést az orosz hadsereg által körülzárt Budapestről.
A háború után a föld alatti helyiségeket raktárként, lőtérként használták, majd titkos katonai kórházként üzemelt tovább. 1956-ban a János-kórházból és a Várból érkező orvosok ismét megnyitották a kórház kapuit. Az október 23-i forradalom kitörésétől egészen 1956 karácsonyáig itt látták el a harcok sebesültjeit, és hét gyermeket segítettek világra a Sziklakórház falai között, akik
ma is visszatérő vendégei a múzeumnak.
A föld alatti termek az ötvenes évek végén kerültek ismét a figyelem középpontjába: a létesítmény továbbfejlesztését ekkor már az a törekvés jellemezte, hogy a bunkert a nukleáris fenyegetettséggel szemben is ellenállóvá tegyék. A kiállításon megtekinthetők az atomtámadás esetére 1956 után kialakított helyiségek és berendezések a vegyi mentesítő készletektől és a védőfelszerelésektől a sugárzás mérésére szolgáló Geiger-Müller- számlálóig. A tárlatvezetés során a látogatók végigjárhatják a gépházat, s bepillantást nyerhetnek a víz- és áramellátás, illetve a korabeli légkondicionáló működésébe.
A Sziklakórházban a hatvanas évek végén hagytak fel a nukleáris készültséggel: ekkorra az atomfegyverek fejlődése egyértelművé tette, hogy a Lovas utcai óvóhely nem jelentene védelmet egy valódi nukleáris támadás ellen. 1967-től csupán egy gondnok házaspár ügyelt a kórházra: részben nekik is köszönhető, hogy a második világháború óta felhalmozott tárgyak szinte teljes épségben és nagy részükben működőképesen megmaradtak a 2002-ig változatlanul szigorúan titkos Sziklakórházban.
A múzeumi belépő azonban nem tartozik az olcsók közé: a teljes árú jegy háromezer forint, a családi belépő hétezer forintba kerül, esténként azonban a teljes túrára a kettesben érkezők kedvezményesen válthatnak jegyet a Sziklakórházba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.