Bár a hivatalos eredményeket csak ma hirdetik ki, lapunk már kiderítette a felsőoktatási jelentkezési adatok legfontosabb sarokszámait. – Több mint 140 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, ami az utóbbi évek legnagyobb rekordja – közölte az oktatókkal és a hallgatókkal Mannherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a Kaposvári Egyetem rektorválasztó ülésén. Szerinte az előzetes adatok azt jelzik, hogy a következő két-három évben nem kell félniük a kisebb felsőoktatási intézményeknek a csődtől, mert lesz elég hallgató. Mannherz kiemelte, hogy mesterképzésbe közel 24 ezer fiatal jelentkezett a 19 600 államilag finanszírozott helyre, ami azt jelenti, hogy idén végre lesz némi verseny is a mesterkurzusokon az ingyenes helyekért. Beszámolt arról is, hogy a pedagóguskurzusokra hatezren jelentkeztek, közel másfélszer annyian, mint tavaly, ami nem igazolja a szakemberek felvetését, amely szerint súlyos veszélybe sodorta a bolognai rendszer a pedagógusképzést, ezért az ágazatban vissza kell állítani az osztatlan képzést. (Emellett érvelt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke és Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke is).
A szakállamtitkár szavai ugyanakkor csalókák: az idei adatokat nem lehet öszszehasonlítani a 2006-os, illetve az azt megelőző évek statisztikáival, hiszen korábban a hagyományos főiskolai és egyetemi oktatásra csak egyszer, a képzés elején jelentkeztek a hallgatók. Ma a hároméves alapszak elvégzése után a magasabb fokú egyetemi diplomára vágyóknak újra kell jelentkezniük a felsőoktatásba, amit a tárca szintén beleszámol a statisztikákba. Ha csak az alapszakra és a felsőfokú szakképzésre jelentkezőket vesszük figyelembe, csupán 126 ezer fő a jelentkezők száma, 6000 fővel kevesebb, mint 2006-ban, a tandíjtörvény bevezetése előtt.
A jelentkezők számának drasztikus visszaesése 2007-ben és 2008-ban a tandíjtörvény következménye volt. A 2007-ben bekerülőknek a Hiller István miniszter nevéhez köthető jogszabály értelmében 2008 szeptemberétől már tandíjat kellett volna fizetniük, tanévenként alapképzésen átlagosan 105 ezer, mesterképzésen 150 ezer forintot. A fizetési kötelezettség bevezetésének hatására drámaian csökkent a jelentkezők száma: míg 2006-ban, a tandíjtörvény megszületése előtt még 132 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 2007-ben csupán 108 ezer fiatal akart továbbtanulni, 2008-ban pedig már csak 96 ezren felvételiztek, 36 ezer fővel és több mint 30 százalékkal kevesebben, mint a sarc bevezetése előtt. Az oktatási miniszter akkor azt állította: a diákokat nem az általános fizetési kötelezettség riasztotta el a továbbtanulástól, a csökkenés oka kizárólag a demográfiai adatokban keresendő, vagyis abban, hogy évről évre kevesebb a gyerek. 2008. március 9-én, a szociális népszavazáson az emberek elsöprő többsége a tandíj eltörlésére szavazott, így a kormány kénytelen volt visszavonni a törvényt. A jogszabály eltörlése után tavaly több mint 127 ezren, 35 ezer fővel többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy évvel korábban.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
