Föld alá tartó csövek

Nyolc-tíz éven belül valamenynyi, ma még a felszínen futó távhővezeték bekerül a föld alá a fővárosban – mondta lapunknak Kovács Lajos, a Főtáv vezérigazgatója. A cég még az idén biomassza-fűtőművek építésébe kezd. Várakozásuk szerint ezzel tovább csökkenhet Budapesten a távfűtés díja.

Munkatársunktól
2010. 04. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy évvel ezelőtt azt ígérték, Budapesten a legolcsóbb fűtési módszer a távhő lesz. A Főtáv számításai szerint ez meg is valósult, ám ehhez nagymértékben hozzájárult az ötszázalékos áfakulcs. Mi lesz, ha megszűnik ez az adókedvezmény?
– Kiszámítottuk: egy gázkazán által fűtött háztömb fűtési költsége egy év alatt jelenleg átlagosan 196 ezer forint egy lakásra nézve, míg távhővel ugyanez a fővárosban 184 ezer forint. Tehát elértük a versenyképes állapotot, amit hosszú távon is fenn kell tudnunk tartani, még a kedvezményes áfakulcs nélkül is. A működési kiadások lefaragásával nagyon sok pénzt megtakarítottunk, s azt visszajuttattuk a fogyasztóknak. Ezt jól jelzi, hogy utoljára 2007-ben emelkedett az alapdíj. A költséghatékonysági programot tovább folytatjuk: megpróbáljuk kiküszöbölni az inflációt, így elkerülhető lehet az alapdíj emelése jövőre is.
– Akkor innen már csak felfelé mehet a tarifa?
– Nem egészen. Mivel a cégben gyakorlatilag maximálisra növeltük a hatékonyságot, ezért a hődíj felé kell fordulnunk. Ez egyébként is a számla hangsúlyosabb eleme, mivel a teljes végösszeg hetven százalékát teszi ki. Itt kétféleképpen lehet megtakarítást elérni. Egyrészt a felhasznált hőmennyiség csökkentése révén, amire a Főtáv az ÖKOPlusz programot tartja megfelelő eszköznek, amellyel átlagosan 17 százalék hőenergiát lehet megspórolni. A másik az egységár, amely esetében eddig korlátozottak voltak a lehetőségeink. Hét különálló hőkörzetben külső partnerektől vásároljuk a hőt. Ezért kell összekötnünk ezt a hét „szigetet”, hogy versenyre késztessük a termelőket. Így lehetne elérni a távhő olcsóbbá válását. Az ehhez szükséges körvezeték kiépítéséhez megkaptuk a felhatalmazást a tulajdonostól – vagyis a fővárostól –, tehát indulhat a beruházás tervezése, és beszerezhetjük a szükséges engedélyeket. Amikor már valamiféle konkrét megoldással rendelkezünk, azt jóvá kell hagyatnunk ismét a fővárosi közgyűléssel. Terveink szerint Észak-Buda és Észak-Pest összekötésének megvalósítását már az idén el tudjuk kezdeni, s a munka 2011-re befejeződik.
– Milyen terveik vannak még erre az évre?
– Növelnünk kell a megújuló energiaforrásokon alapuló hőtermelést a rendszerben. Célunk, hogy 2020-ra a megújulók aránya húsz százalék legyen. Ehhez biomassza-hőerőműveket építenénk, amikkel kiváltanánk a jelenlegi gázkazánokat, amelyek a téli csúcsfogyasztás idején fedezik a felhasználást. A tervezett két biomassza-erőmű révén évente 500–600 millió forintot spórolhatunk a hődíjon, amit megint csak átadunk a fogyasztóknak. Egy-egy ilyen erőmű körülbelül két és fél milliárd forintba kerül, és 46 ezer tonna biomassza kell az üzemeltetéséhez évente. Természetesen hulladék fát használnánk fel, nem akarunk kivágott erdőket Budapest környékén, de lehet mezőgazdasági hulladék is a tüzelőanyag. Ha minden jól megy, május elején kiírjuk a kiviteli tervek elkészítésére a közbeszerzési eljárást, a biomassza-beszállítókra vonatkozó tender pedig még áprilisban várható. Ezt a fejlesztést 2012 közepéig szeretnénk befejezni. Ezenkívül növelnénk a rákospalotai hulladékégető kapacitását, amihez műszaki fejlesztés szükséges. Tervezzük még geotermikus hőforrások bevonását is. Ebben a Főtávnak egyelőre nincs tapasztalata, így ezt egy kisebb rendszerben, mégpedig a XVII. kerületben próbáljuk majd ki. Mivel egy ilyen beruházás komoly üzleti kockázatokkal jár, így külső szakmai partnerrel együtt valósítanánk meg a programot.
– Ha kinézek az ön által használt iroda ablakán, elrozsdásodott, magasan a föld felett futó távvezetékeket látok. A Főtáv „zöldítése” eléri esetleg ezeket is?
– A légvezetékek sem hőveszteség, sem ellátásbiztonság szempontjából nem szerencsések, de a városkép szempontjából sem utolsó ez a kérdés. Az olyan kritikus szakaszokat, amelyek több ezer lakás ellátásáért felelnek, földbe szeretnénk helyezni. Ezt a programot tavaly kezdtük el, 2009-ben már egy szakaszon meg is valósult az elképzelés. Reményeink szerint nyolc-tíz év alatt valamennyi vezetékünk a föld alá kerülhet. Bár a teljes beruházás hatalmas összeget emészt majd fel, de kevesebb mint húsz év alatt megtérülhet ez az öszszeg. Emellett folyamatosan és ütemesen cseréljük a meglévő, több mint ötszáz kilométernyi nyomvonalon futó vezetékrendszert. Az úgynevezett hálózati hőveszteségünk közel tízszázalékos, ami a 14 százalékos európai átlag alatt van. A korszerűsítéssel ugyanakkor ez is tovább csökkenthető. Az idén tíz kilométer körüli szakaszon cseréljük a vezetéket. Ezenkívül tovább automatizáljuk a rendszerünket. A meglévő hőközpontjainkat távfelügyeleti rendszerbe kötnénk. Eddig csak úgy tudtuk megmondani probléma esetén, hogy hol a hiba, ha kiszálltunk a helyszínre. A távfelügyeleti rendszer segítségével viszont csak rá kell pillantanunk a monitorra, és ezt rögtön meg tudjuk állapítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.