n Jámbor Gyula–Pilhál Tamás
A Volánbusznál nem volt egyedi eset a beszállítók körének mesterséges szűkítése – tudta meg lapunk. Öt év alatt, 2004 és 2009 között összesen 218 használt buszt szerzett be az állami cég nettó 8,9 milliárd forintért a verseny korlátozásával, illetve mellőzésével. A lapunkat tájékoztató szakember elmondta, a Volánbusz rendszerint azzal indokolta a nyílt közbeszerzési eljárás mellőzését, hogy a megvásárolni kívánt termék „rendkívül rövid ideig állt rendelkezésre”. A közbeszerzési törvény szerint a kiíró akkor térhet el a nyílt eljárástól, ha a kiválasztott termék rövid ideig hozzáférhető, vagy az ára különösen kedvező, és akár 20-30 százalékkal alacsonyabb a piacon kaphatónál. A Volánbusz használt beszerzései esetében egyik feltétel sem állt fenn – mondta informátorunk. A „rövid idejű rendelkezésre állás” mint kifogás azért nem jogos, mert a használt buszok üzemeltetői fél évvel korábban pontosan tudják az áruba bocsátás időpontját, az eladásra szánt buszok futásteljesítményét, és erről tájékoztatják a kereskedő cégeket is.
Ami az árakat illeti, azokon meglátszik a verseny hiánya – vélekedett forrásunk.
A lapunk birtokába jutott adatok szerint a Volánbusz 2004-ben 4 plusz 17 Neoplan buszt szerzett be tartós bérlet formájában a Merkantrade Rt.-től 304 millió forintért. A következő évben zajlott az amerikai igazságügyi minisztérium által korrupciós ügynek minősített Mercedes-beszerzés, de emellett még 25 Neoplant is vettek 506 millióért. Emellett beszereztek 10 MAN NÜ 313 típusú, 2000–2001. évjáratú, 15 m hosszúságú, alacsony padlós autóbuszt nettó 297 millió forintért. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nyertese a német Neoman Bus volt. Az eljárás alkalmazásának indokolása: kivételesen kedvező feltételekkel történő árubeszerzés. Ugyanettől a cégtől hasonló indokokkal még hét 12 méteres, alacsony padlós buszt is vettek 395 millióért. A következő években a Merkantrade Rt., a MAN Truck & Bus Deutschland, illetve a Budapest Eszközfinanszírozó Kft. révén vásárolt a Volánbusz használt buszokat, többnyire a nyílt közbeszerzési eljárás mellőzésével, úgymond kivételesen kedvező feltételekkel.
Amint arról beszámoltunk, a Volánbusz is belekeveredett a Daimler-féle nemzetközi vesztegetési botrányba. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerdán benyújtott bírósági keresete szerint a Daimler 1998 és 2008 között több tíz millió dollárnyi kenőpénzzel igyekezett elősegíteni számos országban, köztük hazánkban is a Mercedes autóbuszok állami megrendeléseit. Adataik szerint több mint háromszázezer eurót (mai árfolyamon mintegy 80 millió forintot) fizethettek ki magyar kormányilletékeseknek 2005-ben. A tendert végül a Daimler Mercedes buszait idehaza forgalmazó EvoBus Hungária Kft. nyerte meg, a kiírástól számítva mindössze hatnapos pályázat során. Ilyen feltételek mellett gyakorlatilag csak az adhatott be komoly pályázatot, aki előre értesült a tenderről.
A Volánbusz tulajdonosi jogait az ügylet idején a Pénzügyminisztérium alá tartozó ÁPV Zrt. gyakorolta. Az ÁPV jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója szerdán vizsgálatot rendelt el a Volánbusz által 2005-ben beszerzett Mercedes gyártmányú autóbuszok „beszerzési folyamatának teljes körű ellenőrzését”. Az MNV közleménye szerint a vizsgálatot a cég tulajdonosi és vezetői ellenőrzési igazgatósága végzi, és a munkát várhatóan április végéig befejezik.
Tegnapi lapszámunkban öszszefüggésbe hoztuk a gyanús tenderrel Kóka János akkori gazdasági és közlekedési minisztert. A volt tárcavezető azonban tegnap lapunknak úgy nyilatkozott: nem a gazdasági tárca gyakorolta a tulajdonosi jogokat a Volánbusz fölött, s így semmilyen beleszólásuk nem volt a cég vezetésébe vagy a tenderek kiírásába. Ennek megfelelően az említett közbeszerzési eljárásban sem volt semmilyen szerepük – hangsúlyozta az SZDSZ korábbi elnöke. Hozzátette: valóban szerették volna, hogy a Volánbusz tulajdonosi jogkörei átkerüljenek az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz, ez a volt koalíciós partner ellenállása miatt meghiúsult.
A vesztegetési botrány egyelőre nem keltette fel a hazai bűnüldöző szervek figyelmét. Bényi Mónika, az ORFK szóvivője lapunknak elmondta: az amerikai hatóságoktól egyelőre nem érkezett hivatalos megkeresés az ügyben, és feljelentést, bejelentést sem kaptak, így nem indítottak nyomozást.
Eközben az MTI értesülése szerint a Daimler a peren kívüli megegyezés érdekében 185 millió dollárt fizet az amerikai igazságügyi minisztériumnak és a tőzsdefelügyeletnek. Ezen túlmenően alá kell vetnie magát az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI rendszeres ellenőrzéseinek is.
Járatritkítás. Április elsejétől kevesebb buszjárat közlekedik Budapest és Győr között. Az érintett Regionális Közlekedésszervezési Irodák és a Kisalföld Volán által előkészített menetrendi módosítást a szaktárca a napokban hagyta jóvá.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
