Egyre nagyobb a hisztéria a Google kínai kivonulása körül, legalábbis a kívülállók számára így tűnhet az a lassan egy hete tartó, már diplomáciai vonalon is megkezdődött huzavona. Az kétségtelen tény, hogy a világ legismertebb, leginkább használt, ám Kínában korántsem piacvezető Google keresőjének ilyetén távozása érzékenyen érintheti a kommunista ország számítástechnikai piacát. Meginoghat a nem hazai fejlesztésű programokat, illetve egyéb infokommunikációs eszközöket gyártó és kínáló vállalatok bizalma. Ennek néhányan már tanújelét is adták. A Google után még két amerikai internetes cég is részletesen beszüntette tevékenységét Kínában. A főleg honlapok regisztrálásával foglalkozó Go Daddy és a Network Solutions visszakozásukat azzal indokolták, hogy Peking az ügyfeleik fotóit szerette volna megkapni. Mint Christine Jones, a Go Daddy alelnöke a washingtoni kongresszusi meghallgatásán elmondta, nem a Google Hongkongba menekülése motiválta őket, egyszerűen nem értenek egyet a kínai módszerekkel.
A Google egyik atyjaként ismert, orosz származású, amerikai Sergey Brin hangzatos bejelentése ellenére – hogy Obama cserbenhagyta a vállalatot, és ezért most diplomáciai úton követeljenek elégtételt – azonban érdemes megjegyezni, a vállalatbirodalom a majd 27 százalékos részesedése mellett ott maradt a tűz közelében. Csak annyi történt, hogy a Pekingnek 1997-ben visszaadott egykori brit koronagyarmatra „száműzte” őket a cenzúra. Azt pedig, hogy most Kínából nem lehet elérni a Google honlapját, több műszaki blog alapján néhány nap alatt kiküszöbölik. Így minden mehet tovább az eddig megszokott keretek között. Nem lesz dalai láma vagy Falunkung, de marad a XXI. század legkecsegtetőbbnek vélt, még épp csak ébredező, másfél milliárdos felvevőpiaca.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség