Jó gazda nélkül hánykolódó épületek

A nemzetközi műemléki világnap alkalmából ma és holnap ugyan országszerte több mint kétszáz műemlék és kiállítóhely várja tárt kapukkal a látogatókat, bőven akad olyan épület is, amely nemhogy látogathatatlan, de jó gazda híján még a jövője is bizonytalan. Hányattatott sorsú közkincsek a balettintézettől a pécsi Nádor Szállón át a tavaly Icomos Citrom-díjjal „kitüntetett” Várbazárig.

Egy pozitív példa. A gödöllői kastély Magyarország legnagyobb beépített alapterületű barokk kastélyegyüttese. Építtetője Grassalkovich Antal. Az épület 1867 és 1916 között Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelyeként szolgált, 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A méltatlan hasznosítási formák miatt a pusztulás évtizedei következtek a II. világháború után. A műemlékvédelmi szakma által a nyolcvanas évek elején indított, a gödöllői lokálpatrióták által támogatott kiemelt kastélyprogram hatására foglalkoztak kormányzati szinten a műemlék rehabilitációjával. A rekonstrukció költsége 1990-ben elérte a négymilliárd forintot. A kastély központi része a felújítási munkálatok után 1996-ban nyithatta meg ismét kapuit. A munkálatokat érték kritikák, ráadásul a további felújítások többször megtorpantak. Új reményt a Fidesz-kormány által meghirdetett millenniumi kastélyprogram adott. E programban több mint húszmilliárd forintot fordítottak egyházi épületek felújítására és kastélyrekonstrukcióra, így Gödöllőre is. A programot a Medgyessy-kormány leállíttatta, újabb kastélyprogramot 2004-ben hirdettek meg. A gödöllői önkormányzat 2007-ben szavazta meg a kastély és környékének rendezési tervét. Uniós támogatás bevonásával 2008 őszén indulhatott meg a fejlesztés. Ez az épület több mint kétezer négyzetméterét érinti, kiterjed a parkra is. A rekonstrukció befejezéséhez további 3,7 milliárdra lesz szükség, a kastély újabb uniós pályázatokon indul. Remélhetőleg úgy jár, mint eddig: sikerrel. (T. G.)

Miközben uniós milliárdokból újul meg többek között a fertődi Esterházy-kastély, az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély és természeti környezete, a majki kamalduli remeteség kastélya vagy a siroki sziklavár, még csak keresni sem kell nagyon, hogy az ember látszólag gazdátlan, romosodó műemlék épületre bukkanjon. Budapest belvárosában több példa is a műemlékvédelem kudarcáról árulkodik, a tulajdonos ugyanis vagy eleget tesz állagmegóvási, karbantartási és egyéb törvényi kötelezettségének, vagy nem. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorlata azt mutatja, sokszor még a bírságolás sem hatja meg a gondatlan tulajdonosokat; jó esetben befizetik, aztán újabb hónapokig, évekig nem történik semmi.
Évek óta üresen áll például a belváros szellemházává lett balettintézet. Az ország kiemelt építészeti értékei közé sorolt Andrássy úti épület több mint tíz éve, 1997-ben történt privatizálása óta kézről kézre jár, állaga folyamatosan romlik. Az ingatlanspekulációk közben lejárt építési engedély pótlása miatt szakértők szerint még akkor is leghamarabb 2014-re újulhat meg a Drechsler-palotának is nevezett épület, ha a jelenlegi tulajdonos, egy szállodákat üzemeltető portugál cég kiszivárgott szándéka szerint még az idén értékesíti, és végre valóban jó gazda kezébe kerül.
Pécsett, Európa magyar kulturális fővárosának főterén is félbehagyva díszeleg az egykor patinás Nádor Szálló épülete, amelyben romgaléria ugyan működik, hotel azonban a mai napig sem. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség (OMF) csak a Közép-Dunántúlon több tucat ügyet tart számon, amelyekben nem sikerül törvényi kötelezettségeik betartására bírni a tulajdonosokat. Kilátástalannak tűnik például a velencei Meszlényi- kastély, a dégi Festetics-kastély, üvegház és dézsmapincék, a lepsényi Nádasdy-kastély, a soponyai Zichy-kastély és a lovasberényi Cziráky-kastély jövője.
Az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az Icomos Magyar Nemzeti Bizottsága a műemléki világnap alkalmából 2006-tól minden évben díjat adományoz a legkiválóbb műemléki helyreállítás elismerésére, a kirívóan negatív esetek tulajdonosait pedig műemlékvédelmi Citrom-díjjal „ismeri el”. A műemlékvédelmi Citrom-díjat az veheti át, aki először tiltakozik az odaítélés ellen, az illetékesek azonban általában inkább hallgatnak. A beérkezett javaslatokat kilenctagú bizottság értékeli, eredmény mindig a világnapon születik. A tavalyi díjat a rohamosan pusztuló Várbazár kapta, az idei műemlékvédelmi szégyendíj nyertesét hétfőn hirdetik ki.