Ez jelentősen csökkenteni fogja a két ország atomarzenálját. A tíz évre szóló megállapodást április 8-án Prágában írják alá. A megegyezés tényét a Fehér Ház és a Kreml sajtóhivatala is megerősítette. A megállapodás a jelenlegi 2200-es szintről 1550-re csökkenti a nukleáris robbanófejek maximális számát, és 700-ban állapítja meg a hadrendbe állítható szárazföldi, illetve tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakéták és hadászati bombázók számát.
A START–3 szerződés egyben mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy szigorúan ellenőrizze a végrehajtás minden részletét. „A rakétavédelmet ez a szerződés nem korlátozza” – hangsúlyozta a START–3-mal kapcsolatban Robert Gates amerikai védelmi miniszter. A Kreml értelmezése szerint ezzel szemben a fegyverzetcsökkentési megállapodás jogi értelemben kötelező módon összekapcsolja a hadászati támadó- és védelmi fegyverek kérdését. A bejelentést követően a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen felszólította Oroszországot, hogy segítse a NATO-t egy olyan biztonsági ernyő kialakításában, amely mindkettőjüket megvédené lator államok rakétáitól.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség