Mezőlak Veszprém megye északnyugati sarkában, Pápától nyolc kilométerre, a celldömölki vasút mentén található. Jellegzetes kisalföldi település, környékét a Bakonyból és a Kemeneshátról érkező folyók – Tapolca, Kis-Séd, Marcal – formálták vízben gazdag sík földdé. Határában több kisebb falu, majorság keletkezett a középkor óta: Újfalu (1441), Mátyusháza (1443), Tima (1475), illetve Barakonháza (1628) és Szélmező (1639) ma is meglévő puszták, tanyaközpontok.
Mezőlak már 1241 előtt létezhetett, a szájhagyomány szerint a nép a templomba menekült a tatárok elől, a helybeliek ma is úgy tartják, hogy a kapu öreg faajtaján lévő fejszevágás ennek az emlékét őrzi. Az írott alakban első ízben 1286-ban felbukkanó helynév – „Mezeulak” – jelentése mezőségi tájon lévő udvarház. 1359-ben és 1488-ban szerepelt újra birtoklevelekben. A Mezőlakról szóló források gyéren csordogálnak, a település honlapján egy névtelen szerző helytörténeti vázlata olvasható.
A község XV. század végi földesura Zámbó János volt. A törökök 1541 – Buda elfoglalása – után sűrűn látogatták Pápa vidékét, a falvak népe a mocsarak közt keresett új szállást, épített új lakhelyeket magának. 1552-re Veszprém megye minden fontos vára – Palota, Vázsonykő, Devecser, Csesznek, Somló, Ugod és maga Veszprém is – török kézre került, egyedül a pápai végvár állt ellen a hódítóknak. Szulejmán szultán 1566. évi, Bécs ellen tervezett hadjáratakor portyázó csapatok perzselték fel Mezőlakot, ekkor rombolták le a templomát is, a lakosság egy része bemenekült Pápára.
Az elpusztult Árpád-kori település a ma Godenának nevezett falurészben volt, a református egyház helyén állt a község régi temploma, körülötte temetővel. Az épület XIII. és XV. század közötti történetéről, formájáról, nagyságáról, alaprajzáról nincsenek adataink, régészeti feltárás nem történt. A főút mentén található református templomnak csupán a nyugati oldalán lévő kétemeletes, kősisakos tornya élte túl a török hódoltságot. Alakja, arányai és legfőképpen a gótikus bejárata árulkodik építésének idejéről, amit – a csúcsíves kapukeret stílusjegyei alapján – az 1400-es évek derekára, második felére tehetünk. Keleti irányban építették hozzá a gyülekezeti termet, amelynek méretei feltehetően a lebontott hajó szélességével, valamint a szentéllyel közös hosszával egyezőek. A kapu előtere fölött a torony falába illesztett márványtábla felirata szerint „épült 1623. és 1838. évben, újíttatott 1911-ben”, fölötte idézet olvasható Mózes könyvéből: „Oldd le a te saruidat lábaidról, mert a föld, melyen állasz, szent föld.” Az egyház déli fala és a szomszéd ház közti határt a szabadon maradt, alig egyméternyi átjárható „sikátor” alkotja.
A Dunántúl északnyugati részén, a Bakonytól a német nyelvhatárig terjedő területen korán meggyökeresedett a reformáció lutheri ága. Pápa és Sárvár a hazai protestantizmus bölcsői közé tartoznak, ahol már az 1540-es években gyülekezeti hitélet folyt, s hamarosan iskolák, nyomdák, jelentős egyházi intézmények alakultak és működtek. A Pápával szomszédos Mezőlak hódoltságot túlélő, viszszatérő népe is áttért az ágostai hitre régi-új földbirtokosával, a Zámbó családdal együtt. Az újjáépülő község a Veszprém megyei uradalom központja lett, és maradt egészen a XVIII. század első harmadáig, az adójegyzékek tanúsága szerint a vármegye 133 nyilvántartott helysége közt hatvankettedikként a rangsorban. 1736-ban Kenessey István kezére került a falu. 1752-ben özvegye, Szondy Zsuzsanna örökölte, akinek – egy évvel későbbi – halálát követően új férje, Eudemio Castiglione ölébe hullott a birtok. Az olasz gróf 1763-ban Esterházy Klárával kötött újabb házassága révén vált Mezőlak a hercegi família Pápa környéki birtokainak részévé egészen a legújabb korig.
1891-ben 1256-an éltek a községben, az 1970. évi népszámláláskor 1340 személyt írtak össze Mezőlakon. 2008-ban nem sokkal ezer fölötti lakosa volt a településnek. A falu múlt századi históriájának legsötétebb lapja az 1935. évi tűzvész, amely csaknem az összes házat elhamvasztotta, az 1871 óta meglévő vasúti közlekedése viszont túlélte a legújabb, XXI. század eleji vészkorszakot.
origo.hu
Újabb részletek a kisfiút felrúgó karateedző ügyében
