Erőszakhullám. Újabb robbanások rázták meg Irakot. Legkevesebb 34 ember halt meg – köztük nők és gyermekek –, több mint százan megsebesültek tegnap az iraki főváros több lakónegyedében elkövetett robbantássorozatban. A robbantások a főváros három északnyugati negyedét és a belvárost rázták meg. Egy öngyilkos merénylő az egykori brit nagykövetség előtt, a főváros szívében robbantotta fel magát. Öt nap alatt ez volt a negyedik merényletsorozat Irakban. A robbantások két nappal az után történtek, hogy pokolgépes támadások sorát hajtották végre az iráni, valamint több arab és európai nagykövetség ellen, legalább negyven ember életét oltva ki, s több mint kétszáz embert sebesítve meg. Az elmúlt öt nap során több mint száz ember halálát okozó erőszakos cselekmények olyan időszakban szaporodtak el az arab országban, amikor egy hónappal a parlamenti választások után továbbra sem tudni, ki alakít kormányt. A koalíciós tárgyalások még hónapokig eltarthatnak. Iraki biztonsági források előre jelezték, hogy a felekezetek közti megosztottságra rávilágító március 7-i parlamenti választások után ismét intenzívebbé válhat az erőszak. A két legtöbb szavazatot elért pártszövetség között minimális volt a különbség: az Ijád Allávi volt kormányfő vezette Iraki Blokknál mindössze két képviselői hellyel kapott kevesebbet a Núri al-Máliki leköszönő miniszterelnök vezette síita Jogállami Szövetség. A koalíciós tárgyalásokban minden jelentősebb párt részt vesz. (MTI)
Tavaly szeptemberben a párizsi ügyészség vádemelés nélkül zárta le az előzetes vizsgálatot Charles Pasqua egykori belügyminiszter és Christophe de Margerie, a Total jelenlegi elnöke, korábbi közel-keleti igazgatója ügyében. Serge Tournaire vizsgálóbíró azonban most úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló tények alapján az olajipari vállalat ellen indokolt a bírósági per lefolytatása – adta hírül az MTI.
Franciaországban még 2002-ben több politikai és közéleti személyiséget is megvádoltak azzal, hogy részt vettek az iraki rendszer támogatásáért élvezett – az ENSZ által tízmilliárd euróra becsült – korrupciós olajüzletben, azaz részesültek Szaddám Huszein egykori iraki elnök olajának viszonteladási jogából. A Totalt 2002-ben a francia pénzügyminisztérium pénzmosás elleni osztálya vizsgálta, mert a gyanú szerint a cég csaknem ötmillió euró korrupciós pénzt állomásoztatott a svájci Telliac nevű társaság számláján, s ebből az összegből jutalmazta az iraki piacon dolgozó közvetítőit.
Az 1996-ban indult „olajat élelmiszerért” nevű ENSZ-program célja az volt, hogy a Kuvait 1990-es lerohanása után nemzetközi embargó alá került és rossz gazdasági helyzetben lévő Irak a világszervezet felügyelete alatt élelmiszerhez, gyógyszerhez és más humanitárius eszközhöz jusson olajkincsének korlátozott mennyiségű eladásáért cserébe. A Szaddám Huszein által vezetett ország 64 milliárd dollár értékben adhatott el olajat. A 2003-ban Irak amerikai megszállásával véget ért program körüli botrány 2004 elején tört ki, miután egy iraki hírlap 270 ENSZ-tisztviselő, külföldi politikus és cég nevét tette közzé, akik a program révén profitot húztak az iraki olaj eladásából. A programban részt vevő olajtársaságok körülbelül négymilliárd dollárt fizettek illegálisan a rezsimnek. Szaddám Huszein kormánya törvénytelenül sápot szedett az olajexportra feljogosító utalványok után, így a lefölözésekkel 21 milliárd dollárt térített el a humanitárius alapból.
Az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának demokrata párti tagjai 2005. májusi jelentésükben azt állították, hogy az illegális iraki olajügyletekről nemcsak tudomása volt, hanem azt támogatta is az Egyesült Államok. A dokumentumok azt bizonyítják, hogy a Bush-kormányzat tudott az amerikai cégek üzleteléséről és a Szaddám Huszein kormányának fizetett jutalékosztásáról, ám nem tett semmit ennek megakadályozására.
