A zárónyilatkozatban megjelenik, hogy a nagyobb szigor nem jelentheti a békés célú nukleáris fejlesztések és technológiák terjedésének megakadályozását, amelyhez minden, az atomsorompó-egyezményt (NPT) aláíró országnak joga van. Sőt, India úgy is élvezheti a békés célú atomügyi kereskedelem minden áldását, hogy az NPT-t Újdelhi politikai okokból nem írta alá, de bizonyíthatóan atomhatalom, miközben a sor másik végén Irán áll a maga atomprogramjával, amelyről állítja ugyan, hogy békés célú, de NPT-aláíróként mégsem részesülhet a nukleáris fejlesztésekből. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök a New York-i találkozót bírálva saját atomtalálkozót hirdetett a hét végére, amelyen tizenöt ország külügyminisztere venne részt.
Az iráni elnök azt is közölte, hogy levelet küldött Barack Obamának, amely arra szólította fel az amerikai elnököt, hogy fejezze be Irán fenyegetését.
Elemzők rámutatnak, a mostani megállapodás szerint minden atomhatalom 34 tonnányi urániumot adna le a közösbe, amelyből békés célokra adnának ki az igénylőknek. Ez egyes országok teljes készlete, míg az Egyesült Államoknak és Oroszországnak több mint ötszáz tonnányi magas fokon dúsított urániuma van, így nekik inkább gesztusértékű a leszerelés. A helyzetet legközelebb 2012-ben, Dél-Koreában fogják értékelni.
Iránnak nagyjából egy éven belül atombombája lehet – közölte az Egyesült Államok katonai hírszerzésének (DIA) feje, Ronald R. Burgess tegnap egy szenátusi meghallgatáson. James Cartwright tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökhelyettese úgy pontosított: elegendő alacsony dúsítású uránjuk van ahhoz, hogy azt tovább dúsítva, egy év alatt egyetlen atombombát elő tudjanak állítani. Ahhoz azonban Iránnak további 3-5 évre lenne szüksége, hogy bevethető fegyvert gyártson.
origo.hu
„Magyarországon a kristály öl, nem a fentanil” – szakértő az Origónak a szigorított drogtörvényről
