Nem múlt el a kilakoltatások réme

Megoldás helyett az új kormányra tolja több ezer adóssággal küzdő család problémáját a Bajnai-kabinet. A pénzügyi intézmények könynyedén kibújhatnak a tegnapelőtt életbe lépett új, szigorúbb szabályok alól.

Ellentmondó vélemények hangzottak el szakértői berkekben a Bajnai-kormány legújabb adósmentő intézkedéséről. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara elnöke lapunknak például úgy vélekedett, hogy az ezen a héten megjelent kormányrendelet nem oldja meg a kilakoltatások okozta problémát. Krejniker Miklós elsőként azzal kezdte: a bankok három megoldás közül választhatnak akkor, ha az adós nem fizeti a törlesztőrészleteket, s emiatt értékesíteni kell a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlant. A pénzintézet kezdeményezhet bírósági végrehajtást, ám az elnök tapasztalatai szerint ez igen ritkán fordul elő. Az efféle eljárás ugyanis hosszadalmas, főként azért, mert a bírósági végrehajtás teljes egészében a bíróság felügyelete mellett zajlik, s az adós számos alkalommal kérhet jogorvoslatot. Az elnök azt is kiemelte, ha valaki nem fizeti a törlesztőrészleteket, a bírósági végrehajtók először az adós munkabérének egy részét tiltják le. Ha ez nem elég, az érintett bankszámláján lévő pénzt vonják el, amenynyiben ez sem segít, a személy ingóságait értékesítik. Vagyis ingatlanárverést csak a legvégső esetben írnak ki. Ráadásul az ítélkező fórum mindig megvizsgálja, hogy a banki kölcsönszerződés jogilag rendben volt-e. – Ennek a procedúrának a bankok nem szívesen teszik ki magukat, s igyekeznek kikerülni a bírósági végrehajtást – mondta Krejniker Miklós. A kamarai elnök szerint a pénzügyi intézményeknek erre két lehetőségük is van.
A bank fordulhat magán-árverezőcéghez, azaz felkérhet egy vállalkozást, hogy a hitel fedezetét adó ingatlant verje dobra. Eddig efféle tevékenységgel szinte bárki, bármilyen keretek közt foglalkozhatott, ám a kormány rendelete szigorú követelményeket szabott. A jövőben csak az a társaság árverezhet, amely egyrészt ehhez a pénzügyi felügyelettől engedélyt kapott, másrészt rendelkezik ötvenmillió forintos tőkével. A licitálásokat a vállalkozások kizárólag az adóhatóság internetes árverési oldalán, szigorú ellenőrzés mellett tarthatják meg. Krejniker Miklós szerint a döntés annyiban mindenképpen kedvező, hogy a tőkekövetelmény miatt számos kis árverezőcég eltűnhet a piacról, az adóhivatali kontroll pedig legalább megakadályozza, hogy jóval áron alul értékesítsék az adós otthonát. – Az eredeti problémát azonban nem szüntették meg – mutatott rá a kamara elnöke. A magánárveréseket továbbra sem felügyeli a bíróság, az adóst továbbra sem illetik meg a jogorvoslati lehetőségek. A jogi aggályok mellett mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a Bajnai-kormány új adósmentő intézkedése csak elodázza az árveréseket. A kabinet döntése nyomán a magán-árverezőcégek egészen addig nem tevékenykedhetnek, amíg nem szerzik meg a pénzügyi felügyelet engedélyét, és nem regisztráltatják magukat az adóhivatalnál. Az adminisztrációval legkorábban július-augusztusban végezhetnek az érintett vállalkozások, vagyis ekkor tömegesen indulhatnak el a licitálások. Árverések tehát lesznek, csak nem a mostani ciklusban, hanem már a következő kormány megalakulása után. Így nem kizárt, hogy ősszel az új kabinetnek családok sokaságát kell megmentenie a hajléktalanná válástól.
A pénzintézetek – másik lehetőségként – választhatják az úgynevezett opciós megoldást is, amelynek lényege, hogy a kölcsönszerződésben vételi jogot, opciót biztosítanak a banknak, vagy egy bankhoz kötődő cégnek, amely azonnal megszerezheti az ingatlant, ha az adós nem fizet. Ennek az esetnek is az a vége, mint a magánárverésnek: a lakást bírói kontroll nélkül eladják, az adós és családja elveszíti a tetőt a feje fölül. A magánárverések szigorítása így tehát nem sokat ér, a pénzügyi intézmények, ha akarják, az opció lehetőségéhez folyamodva kikerülhetik az új rendelkezéseket. Krejniker Miklós úgy véli, amíg a bankok és a pénzügyi vállalkozások a bírósági végrehajtáson kívül más módszert – magánárverést vagy opciót – is választhatnak a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok értékesítésére, addig a kilakoltatások okozta problémák nem rendezhetők, az ebből fakadó jogi és társadalmi feszültségek nem csillapíthatók.