Nincs igény a mobiltévére

Bár a távközlési iparágra általában igaz a dinamikus fejlődés, akad olyan terület, amely az eddigi tapasztalatok alapján kudarcra ítéltetett. Alig másfél-két évvel ezelőtt a mobiltelevíziózást illetően olyannyira nagy volt a bizakodás, hogy a szolgáltatás nyújtására egy önálló szabvány kiépítése is megindult. Közben kiderült: egyelőre alig akad valaki, aki nem otthon, az eddig megszokott módon nézné a televíziót.

Bodacz Péter
2010. 04. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem is olyan rég még sokakat lázba hozott az a gondolat, hogy az infokommunikációs technológiák fejlődésével akár televíziót is lehet bárhol nézni egy zsebben elférő készüléken. Napjainkban azonban, amikor ennek csaknem minden feltétele adott, bebizonyosodni látszik: hiába adott a lehetőség, ha nincs rá a piacon számottevő igény. Pedig a távközlési ágazat komoly fantáziát látott a mobiltelevíziózásban. Ennek jegyében írta ki 2008-ban a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) egy új szabvány, a DVB-H (Digital Video Broadcast – Handheld) kiépítését célzó tendert, aminek győztese az Antenna Hungária lett. Az új rendszeren keresztül 15-20 tévécsatorna lenne elérhető. A feltételes módot az indokolja, hogy bár a pályázati kiírás szerint ma hazánk harminc százalékát kellene lefednie a DVB-H hálózatnak, ennek csak töredéke valósult meg. Ráadásul az adás fogására alkalmas készülékekből is alig fogyott. Rozgonyi Krisztina, az NHH nemrégiben kinevezett elnöke az Index hírportálnak adott interjújában elismerte, hogy rosszul mérte fel a terepet a szakhatóság és az ágazat.
A szolgáltatók mindeközben egyöntetűen a széles sávú adatátvitel további fejlesztése mellett törnek lándzsát a mobiltévét illetően is. A külön csak e célt szolgáló szabványt lényegében szükségtelennek minősítik. Mint azt Suba János, a Vodafone kommunikációs igazgatója lapunkkal közölte, a mobiltévézés már megvalósult, a távközlési társaságok hálózata, valamint a forgalmazott harmadik generációs készülékek már adottak, tehát ehhez valójában nincs szükség a DVB-H szabványra. Suba János szerint az is egyértelműen látszik, hogy nincs valódi igény a szolgáltatásra. – A mobiltévé nem hang, hanem adatszolgáltatásnak minősül, amelynek tarifái magasabbak, és ehhez még hozzá jön az ily módon közvetített tartalom magasabb jogdíja is. A médiafogyasztási szokások az otthon, lényegesen olcsóbban vagy ingyen elérhető televíziózás mellett szólnak – mutatott rá a kommunikációs igazgató.
Hasonló véleményen van a Pannon is. A társaság sajtóosztálya lapunkkal közölte: a szolgáltatás fellendülése még várat magára. Addig is az ügyfeleknek tévécsatornák weboldalain is elérhető adásokat javasolják, amihez szükséges a nagyobb sebességet biztosító mobilinternetes hálózat és megfelelő készülék.
Némi DVB-H-val kapcsolatos optimizmus csak a T-Mobile háza táján tapasztalható. A távközlési óriáscég közlése szerint sikeresen tesztelték a szabványt, ugyanakkor Magyarországon nem alakultak ki a kereskedelmi szolgáltatás elindításának feltételei, komolyabb minőségi változást pedig a negyedik generációs széles sáv bevezetése hozhat majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.