Szenzációs feltárás Pécsett

Ókeresztény bazilika maradványait találták meg régészek Pécsett egy beépítésre váró területen végzett feltárás alkalmával – adta hírül kedden a Magyar Távirati Iroda. A megtalált falszakasz alapján egyértelműen nem jelenthető ki, hogy egy ókeresztény bazilika része, de közvetett bizonyítékok vannak rá – nyilatkozta lapunknak Tóth Zsolt ásatásvezető.

Két éve dolgozik a Janus Pannonius Múzeum Tóth Zsolt vezette régészcsoportja a pécsi Jókai és a Rákóczi utca sarkán található telken. – Az előkerült főfalakból, pillérekből és bejárati részekből arra lehet következtetni, hogy ott a III–IV. században háromhajós bazilika állt – adta hírül kedden a távirati iroda. – A megtalált falszakasz alapján egyértelműen nem jelenthető ki, hogy egy ókeresztény bazilika része, ezt a városon belüli központi fekvése és az építés ideje alapján lehet vélelmezni – nyilatkozta lapunknak Tóth Zsolt ásatásvezető.
A fal a hossza és a szélessége alapján egy nagyméretű épület része lehetett, a támpillérek alapján jelentős belmagassággal. Az építés ideje legkorábban a Kr. u. 370-es évek lehetnek, de elképzelhető még a 380-as és 390-es évtized is. Ebben az időszakban egyetlen középület jöhet szóba a városközpontban: az ókeresztény bazilika. Ugyanis ekkor már az építészet súlypontja a világi szféráról áttevődött a vallási épületekre, a század végére a pedig Sopianae lakossága túlnyomórészt keresztény vallásúvá vált.
További közvetett bizonyíték, hogy az ókeresztény temetőben is nagyszámú és jelentős temetői épületek emelkednek, így vélelmezhető, a püspöki székhely nagyszámú keresztény közösségének a településen, az „élők városában” is volt egy jelentős épülete. Egyértelműen csak további kutatások alapján lehetne kijelenteni a falakról, hogy egy ókeresztény bazilikához tartoztak.