Az utóbbi öt évben 108 elítélt részesült kegyelemben – tudta meg a Vasárnapi Hírek. A lap kérdésére az igazságügyi tárca közölte, hogy 2007-ben 1378 ügyből 23, egy évvel később 799 ügyből 27, míg tavaly 911 ügyből 17 esetben született helyt adó döntés. A kegyelmi döntéseknek soha nincs indoklása, bár az tudható, hogy a legtöbben súlyos egészségi problémák, családi okok vagy későbbi jogszabályváltozás miatt kapják meg ezt a rendkívüli gesztust. A kegyelemben részesült bűnözők nevének nyilvánosságra hozatala sok vitát kavart, végül az vált irányadóvá, hogy a nevek és a bűncselekmények nyilvános adatok, a bűnözők személyes adatai viszont nem hozhatók nyilvánosságra.
– Arról, hogy valaki hogyan és kihez fordulhat kegyelemért, a büntetőeljárási törvény rendelkezik – mondta a lapnak Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályvezetője, hozzáfűzve, hogy a különleges jogintézményen belül megkülönböztetnek eljárási és végrehajtási kegyelmet. Előbbi azt jelenti, hogy a büntetőeljárásban, a jogerős ítéletet megelőzően kér – és kap – valaki kegyelmet, ám ez ritkán fordul elő. A másik, gyakoribb típusú menet során az elsőfokú ítéletet meghozó bíróhoz kell a kérelemmel fordulni, aki továbbítja azt az igazságügyi minisztériumba. Végül az igazságügy-miniszter támogató vagy ellenző javaslatával a kérvényt továbbküldi a köztársasági elnöknek, aki döntését követően visszaküldi ellenjegyzés céljából azt a miniszternek. Csak ezt követően lép érvénybe a kegyelem. E nélkül nem érvényes az államfői döntés, az ellenjegyzéssel pedig a miniszter magára vállalja a politikai felelősséget. Kumin elmondta: Sólyom Lászlónak nincs „kegyelmi politikája”, kizárólag az igazságügy-minisztertől hozzá érkező javaslatokat bírálja el, és küldi vissza ellenjegyzésre.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
