Nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudják felvenni a hazai cégek a versenyt a külföldi tulajdonban lévő társaikkal, ezért gyakran azok terjeszkedésének esnek áldozatul – tájékoztatta lapunkat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A magyar társaságokat főleg a versenytársaik vásárolják meg. A kamara számai szerint a külföldi tőke súlya a magyar gazdaságban körülbelül ötvenhárom százalékot tesz ki, ám vannak olyan ágazatok is, ahol elsöprő fölényben vannak az országhatáron kívülről érkező társaságok. A feldolgozóiparnak például a kétharmada van külföldi kézben, a pénzügyi cégeknek pedig több mint négyötöde. A járműiparban 89 százalék, a villamosgép-iparban 94 százalék a külföldi tőke aránya. A gumi- és műanyag-feldolgozó ipar lényegében teljesen külföldi kézben van, hiszen a magyar tőke aránya ezen a területen egy százalék körül mozog.
A kis- és közepes vállalkozások sem nagyon maradnak el az átlagtól a külföldi tőke tekintetében. Ennek az MKIK munkatársai szerint az az oka, hogy a gépipari nagyvállalatok magukkal hozzák az otthoni partnereiket. Emellett az ingatlanszektorban, az építőiparban és a kereskedelemben is nagyon sok kis cég működik. Ezek jelentős része mögött pedig külföldi pénzek állnak.
A külföldi tőke egynegyede Németországból jön, ezt követi Hollandia és Ausztria. A fentiekhez képest már alacsonyabb a Franciaországból és az Egyesült Államokból érkező tőke. Érdekesség, hogy a Japánból és Dél-Koreából származó tőke értéke viszonylag alacsony, 780 és 430 millió euró, de a dél-európaiak értéke sem magas. A kelet-európai országokból szintén kevés működő tőke áramlott hazánkba. A magyar tőkebefektetések állománya a környező országokba (Oroszországot nem ide számítva) mintegy hatmilliárd euró, ezzel szemben onnan csupán néhány száz millió euró érkezett. Egyedül a Horvátországból érkező befektetések értéke haladja meg valamelyest a százmillió eurót, a többieké együttesen éri csak el a déli szomszédunk szintjét
A hazánkban jelen levő külföldi működő tőke kétharmada Budapestre és környékére érkezett. Egy lakosra Közép-Magyarországon 4,5 millió forint tőke jut a külföldi tulajdonú cégekben, míg a Dél-Dunántúlon ez az összeg csupán százezer forint. A részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek 630 ezer főt foglalkoztatnak, a nettó árbevételük 34,4 ezermilliárd forint volt 2006-ban. Ők adják a magyar áruexport mintegy 80-85 százalékát.
A fejlett uniós országokban a be-, illetve kimenő működő tőke állománya között ritkaság a többszörös eltérés. Ezzel szemben Magyarországon és a kelet-európai országokban a beérkező pénzek akár öt-tízszeresen is meghaladhatják a kiáramlott tőke értékét. Hazánkba 2007-ben 58 milliárd euró érkezett, míg kifelé csak 12 milliárd euró vándorolt. A nemzetgazdaság összes beruházásának a 35 százalékát adják a külföldi tőkével működő cégek. A beruházások fele-kétharmada importgépek vásárlására megy el.
Európában Magyarországon és Szlovákiában közel azonos a feldolgozóiparban a működő tőke súlya. Csehországban ugyanakkor valamivel erősebbek a hazai cégek, mint nálunk, ott ugyanis a vállalkozások 57 százalékával rendelkeznek a hazai cégtulajdonosok. – A cseh tőke többségi súlyát az adja, hogy a kis és közepes cégek határozzák meg a vállalkozói szférát – idézi a távirati iroda a cseh adatokat publikáló Cekia ügynökség elemzőjét. A cég szerint már a külföldi társaságok 43 százalékos aránya is azzal fenyeget, hogy a gazdaság nehéz helyzetbe kerülhet, ha a cégek egyszer csak úgy döntenek, hogy elhagyják az országot.
– Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások súlya jóval kisebb a hazai gazdaságban, mint Csehországban vagy Lengyelországban, így mi még kiszolgáltatottabb helyzetben vagyunk, mint a régiós társaink – mondta el lapunknak nemrégiben Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke. A szakember szerint már jelenleg is nagyon magas a külföldi tulajdonrész aránya a magyar gazdaságban, de ha nem történik gyökeres fordulat a hazai cégek támogatásában, hamarosan a nyolcvan százalékot is elérheti a külföldi cégek tőkearánya.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség