Visszaszorulóban a hazai cégek

Nem tudják felvenni a versenyt a hazai cégek a külföldiekkel; a magyar gazdaság tőkéjének több mint fele az országhatáron túlról érkezett. Léteznek olyan szektorok is, amelyekben a hazai tulajdon alig néhány százalékra rúg. A legtöbb pénz Németországból, Hollandiából és Ausztriából áramlik Magyarországra. A vállalkozói szervezetek aggódnak a magyar cégekért. Nincs elég pénzük a beruházásokra, ezért fokozatosan visszaszorulnak – állítják.

Csécsi László
2010. 04. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudják felvenni a hazai cégek a versenyt a külföldi tulajdonban lévő társaikkal, ezért gyakran azok terjeszkedésének esnek áldozatul – tájékoztatta lapunkat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A magyar társaságokat főleg a versenytársaik vásárolják meg. A kamara számai szerint a külföldi tőke súlya a magyar gazdaságban körülbelül ötvenhárom százalékot tesz ki, ám vannak olyan ágazatok is, ahol elsöprő fölényben vannak az országhatáron kívülről érkező társaságok. A feldolgozóiparnak például a kétharmada van külföldi kézben, a pénzügyi cégeknek pedig több mint négyötöde. A járműiparban 89 százalék, a villamosgép-iparban 94 százalék a külföldi tőke aránya. A gumi- és műanyag-feldolgozó ipar lényegében teljesen külföldi kézben van, hiszen a magyar tőke aránya ezen a területen egy százalék körül mozog.
A kis- és közepes vállalkozások sem nagyon maradnak el az átlagtól a külföldi tőke tekintetében. Ennek az MKIK munkatársai szerint az az oka, hogy a gépipari nagyvállalatok magukkal hozzák az otthoni partnereiket. Emellett az ingatlanszektorban, az építőiparban és a kereskedelemben is nagyon sok kis cég működik. Ezek jelentős része mögött pedig külföldi pénzek állnak.
A külföldi tőke egynegyede Németországból jön, ezt követi Hollandia és Ausztria. A fentiekhez képest már alacsonyabb a Franciaországból és az Egyesült Államokból érkező tőke. Érdekesség, hogy a Japánból és Dél-Koreából származó tőke értéke viszonylag alacsony, 780 és 430 millió euró, de a dél-európaiak értéke sem magas. A kelet-európai országokból szintén kevés működő tőke áramlott hazánkba. A magyar tőkebefektetések állománya a környező országokba (Oroszországot nem ide számítva) mintegy hatmilliárd euró, ezzel szemben onnan csupán néhány száz millió euró érkezett. Egyedül a Horvátországból érkező befektetések értéke haladja meg valamelyest a százmillió eurót, a többieké együttesen éri csak el a déli szomszédunk szintjét
A hazánkban jelen levő külföldi működő tőke kétharmada Budapestre és környékére érkezett. Egy lakosra Közép-Magyarországon 4,5 millió forint tőke jut a külföldi tulajdonú cégekben, míg a Dél-Dunántúlon ez az összeg csupán százezer forint. A részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek 630 ezer főt foglalkoztatnak, a nettó árbevételük 34,4 ezermilliárd forint volt 2006-ban. Ők adják a magyar áruexport mintegy 80-85 százalékát.
A fejlett uniós országokban a be-, illetve kimenő működő tőke állománya között ritkaság a többszörös eltérés. Ezzel szemben Magyarországon és a kelet-európai országokban a beérkező pénzek akár öt-tízszeresen is meghaladhatják a kiáramlott tőke értékét. Hazánkba 2007-ben 58 milliárd euró érkezett, míg kifelé csak 12 milliárd euró vándorolt. A nemzetgazdaság összes beruházásának a 35 százalékát adják a külföldi tőkével működő cégek. A beruházások fele-kétharmada importgépek vásárlására megy el.
Európában Magyarországon és Szlovákiában közel azonos a feldolgozóiparban a működő tőke súlya. Csehországban ugyanakkor valamivel erősebbek a hazai cégek, mint nálunk, ott ugyanis a vállalkozások 57 százalékával rendelkeznek a hazai cégtulajdonosok. – A cseh tőke többségi súlyát az adja, hogy a kis és közepes cégek határozzák meg a vállalkozói szférát – idézi a távirati iroda a cseh adatokat publikáló Cekia ügynökség elemzőjét. A cég szerint már a külföldi társaságok 43 százalékos aránya is azzal fenyeget, hogy a gazdaság nehéz helyzetbe kerülhet, ha a cégek egyszer csak úgy döntenek, hogy elhagyják az országot.
– Magyarországon a kis- és közepes vállalkozások súlya jóval kisebb a hazai gazdaságban, mint Csehországban vagy Lengyelországban, így mi még kiszolgáltatottabb helyzetben vagyunk, mint a régiós társaink – mondta el lapunknak nemrégiben Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke. A szakember szerint már jelenleg is nagyon magas a külföldi tulajdonrész aránya a magyar gazdaságban, de ha nem történik gyökeres fordulat a hazai cégek támogatásában, hamarosan a nyolcvan százalékot is elérheti a külföldi cégek tőkearánya.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.