Ha végigtekintünk a mai fiatal generációs magyar táncszcénán, kevés formabontó erővel bíró koreográfusról beszélhetünk. Fodor Zoltán a kevés kivételek egyike itthon, aki mer tiszta táncalapon működő előadásokban gondolkodni. Az utóbbi időben inkább tanárként és koreográfusként munkálkodott, de nemrégiben a birminghami DanceXchange The 5 Man Show című darabjában ismét táncosként lépett színpadra. Új impulzusokkal hazatérve egyre eredményesebben dolgozik azon, hogy nemzetközi színvonalú társulatot hozzon létre. Az Inversedance már nem csak elméleti síkon létezik, alkotói estjén Fodor új társulatát is bemutatta.
A Kizökkenve című koreográfiát 2007-ben a Budapest Táncszínház Lombik projektjén láthatta először a közönség. A Liebich Rolanddal közös duett egy tudathasadásos személy vívódásának története. Fodor Zoltán itt is használt gesztus- és szimbólumrendszere kifinomultságot, de egyben vehemenciát is tükröz, minimalista színpadképei lehetővé teszik, hogy a néző kizárólag a test munkájára, a precízen kidolgozott, elmélyült „táncmondatokra” koncentráljanak. Bár a Kizökkenve témáját tekintve sötét és depreszszív, nem hiányzik belőle a humor. A No woman, no cry zenéjére készített agglegényjáték nemcsak feloldja az addig felgyülemlett feszültséget, mind a nézőben, mind a táncosban, de megoldást is kínál a skizofréniára. Fodor Zoltán táncosként is kiváló; precizitása, maximalizmusa, koncentrált színészi játéka minden mozdulatából tükröződik. Liebich Roland, a Magyar Nemzeti Balett táncosa szintén szuggesztív, meggyőző erővel vette be a színpadot. A Kizökkenve minden apró alkotóeleme összhangban van egymással; a zene, a színpadkép, a táncszekvenciák szimbiózisa karakterisztikus előadássá állt össze, az eltelt évek alatt mindinkább kiforrott.
A Wolfgang Amadeus Mozart muzsikájára koreografált Les petits riens – A kis semmiségek eredetileg a Szegedi Kortárs Balettnek készült. A négy párra írt táncjátékot most Fodor újonnan alakult társulata mutatta be. A könnyed, megmosolyogtató mű félmeztelen testek játékával indul, és egy divatbemutató-szerű állóképben végződik. A táncosok precízen, végig harmóniában dolgoztak együtt, az Inversedance társulata magas színvonalú, bravúros technikai művészekből állt össze; csakis sikeres jövőt lehet nekik jósolni.
A harmadik koreográfia, a táncművészeti főiskolásoknak készített Fiatalság, bolondság, Fodor legújabb munkája, eltér az előzőektől. A Fodorra jellemző dinamikus, vehemens, mégis letisztult mozdulatsorok alkották ugyan a kompozíció gerincét, de erőteljes szerepet kapott a textualitás is, ami olykor a tánc rovására ment. A végzős hallgatók pontosan, kidolgozottan mozogtak – ígéretes pálya van előttük –, csak a színpadi játékukon kell még csiszolni, harsányságuk, túlfűtöttségük túlontúl zavaró volt.
(Fodor Zoltán alkotói estje, Nemzeti Táncszínház, április 28.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
