Figyelőlistán a spanyolok és az írek

Szoros figyelemmel kíséri Spanyolország, Portugália és Írország pénzügyi helyzetét a Nemzetközi Valutaalap, ám egyelőre segélycsomagról szóló tárgyalások nem folynak. Eközben Görögország már kérte a 110 milliárd eurós mentőcsomag első részét. Az Európai Beruházási Bank elnöke szerint növelni kellene az EU statisztikai hivatalának ellenőrzési jogkörét.

Dékány Lóránt
2010. 05. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy Spanyolországnak vagy Portugáliának nyújtandó pénzügyi segélycsomagról – mondta tegnap John Lipsky, az IMF főigazgató-helyettese. Hozzátette azonban: a két ibériai ország, valamint Írország pénzügyi helyzetét szoros figyelemmel kísérik. Lipsky kiemelte, az IMF-nek – amely vasárnap hagyta jóvá a három évre szóló, 30 milliárd eurós görög készenléti hitelkeretet – elegendő tartaléka van arra, hogy az esetlegesen rászoruló tagországoknak segítséget nyújtson.
Eközben Olaszországot Ollie Rehn uniós gazdasági biztos szólította fel költségvetésének rendbetételére, s az is kiderült, hogy az Európai Bizottság ma javaslatot tesz Észtország euróövezeti csatlakozásának támogatására. Az elfogadás előtt álló jelentés szerint a balti állam teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági feltételeket.
Mint ismert, Görögország az eurózóna többi tagjától további nyolcvanmilliárd eurós segítséget kapott. Az athéni kormány azonban máris jelezte, szüksége van a csomag első, húszmilliárd eurós részére, amelyből 14,5 milliárdot az EU, a maradék 5,5 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap biztosítana. Május 19-én ugyanis lejár egy 8,5 milliárd eurós görög államkötvény, amelyet kamatokkal együtt kell kifizetni, így ennek fedezetéül szolgálna a mentőcsomag részlete.
A segítségnyújtáshoz Athénnak számos megszorító intézkedést kellett vállalnia. Ennek egyik eleme a nyugdíjreform, amelynek tervezetét már tegnap elfogadta a görög kormány. A tervezett átalakítás keretében – ami ellen a szakszervezetek máris tiltakozási hullámot helyeztek kilátásba – fokozatosan 60 évre növelik a korkedvezményes nyugdíj alsó korhatárát, s 10 év alatt fokozatosan felemelik a jelenleg 65 éves rendes nyugdíjkorhatárt is. A tervezet értelmében elsősorban a magas nyugdíjjal rendelkezők körében visszafogják a kifizetéseket. A Portfolio.hu számításai szerint a javasolt nyugdíj-megállapítási szabályok átlagosan húsz százalékkal alacsonyabb kezdő nyugdíjat jelenthetnek, míg az év második felétől a már nyugdíjazottak is öt-tíz százalék körüli nyugdíjcsökkentésre számíthatnak. A gazdasági portál úgy véli, ha ehhez hozzájön még a nyugdíjemelés átmeneti felfüggesztése, valamint a pluszjuttatások megkurtítása, akkor akár összességében negyvenszázalékos kezdőnyugdíj-vágás is bekövetkezhet.
Eközben Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke bejelentette, növelni kell az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ellenőrzési jogkörét. A szakember tegnap megjelent nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy a válság egyik kiindulópontja a görög statisztikák kozmetikázása volt. Hozzáfűzte, az Eurostat nem tudta teljes mértékben felfedni a valóságot, mert nincs helyszíni ellenőrzési joga.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.