Magyar nyelvű választási plakátokat helyezett el Szlovákia-szerte az MKP. Számítanak büntetésre?
– Logikusnak tartom, hogy egy magyar párt a magyar választóival magyar nyelven kommunikál. Akinek ez nem teszik, az nem nevezhető európainak. A belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabályok szerint a mi tárgyalási nyelvünk a magyar, ehhez ragaszkodunk. Nem valószínű, hogy a nyelvrendőrség beleköt a plakátjainkba, bár Szlovákiában ez ügyben nem lehet biztosra menni.
– Az MKP szerint szükség van a magyar–szlovák alapszerződés átértékelésére. Miért?
– Tizenöt éves az alapszerződés, bizonyos elemei már nem időszerűek, olyan nemzetközi dokumentumokra hivatkozik, amelyek morálisan, s politikailag is elavultak, ráadásul azóta született több új dokumentum, amire hivatkozni kellene. Azt javasoljuk, hogy a hamarosan megalakuló új magyar kormánnyal és a várhatóan júliusban felálló új szlovák kabinettel közösen tegyünk kísérletet ennek az egész viszonyrendszernek az átgondolására.
– Milyen fő célokat szeretne megvalósítani az MKP az elkövetkező években?
– Tovább kell lépni a törvényalkotásban, hiszen Szlovákiában még nincs kisebbségi vagy nemzetiségi törvény. Ennek a jogszabálynak kell tartalmaznia a kisebbségi önkormányzatok létrehozatalát célzó passzust is. Ilyen rendszer működik Magyarországon már a 90-es évek eleje óta. Mindenképpen meg kell változtatni az államnyelvről szóló törvényt és el kell fogadni egy hatékony kisebbségi nyelvvédelmi törvényt. Bővíteni kell oktatási és kulturális intézményrendszerünket. Valószínűleg újra le kell ülni a révkomáromi és a nyitrai egyetem vezetésével, ugyanis vannak párhuzamosságok a magyar nyelvű képzésben e két intézményben, s ez nem igazán szerencsés. Meg kellene vizsgálni, hogy az átfedés miatt megszüntetendő képzések helyett, milyen új lehetőségeket tudnánk felkínálni a fiataloknak anyanyelven. Ezáltal bővíthetnénk a magyar nyelvű egyetemi oktatásban részesülők számát. Át kell tekinteni gazdasági szinten, a regionális politika és a határon átnyúló együttműködés területén azokat a pontokat, ahol bővíteni tudnánk a lehetőségeket. Hiszen itt uniós alapokat is be tudunk vonni a közös tevékenységbe.
– A Bugár Béla vezette Most-Híd párt ellenfél vagy ellenség?
– Ennek a pártnak a létrehozása finoman fogalmazva politikai hiba, keményebb megfogalmazást használva: bűn. Szlovákiában négy éve egy magyarellenes kormány van hatalmon. A mi fő választási jelszavunk az, hogy elég volt! E kabinet rossz szelleme, a Szlovák Nemzeti Párt nem kerülhet még egyszer kormányzati pozícióba. Ilyen körülmények között minden értelmes politikai közösség összezár és megpróbálja növelni potenciáját. Nálunk ez fordítva történt. Az önzés és a pénz szétszakított bennünket. A számok és a százalékos arányok nem engedik meg azt, hogy pluralizmusra játsszunk, ugyanis csupán tízszázaléknyi a magyar választó. Ehhez az arányhoz szerencsével egyszázaléknyi szlovák támogatót tudunk hozzátenni. Szeretném megismerni azt a menedzsert, aki az általános és a titkos választások alkalmával ezt a tizenegy százalékot úgy osztja el, hogy az ötszázalékos bejutási küszöböt mindkét párt elérje. Miután a szociológusok szerint az MKP-nak hét-nyolc százalékos potenciálja van, kollégáinknak nagyon csekély esélyük van a parlamenti bejutásra. Ha ez így lesz, akkor csak egy „küldetést” tudnak teljesíteni, éspedig az MKP gyengítését, ami viszont az egész szlovákiai magyar közösségnek fájni fog. Ne felejtsük: az új párt alakításának bejelentésekor a szlovák nacionalisták tapsoltak a leghangosabban a parlamentben.
– Van-e reális esély arra, hogy az ellenzéki pártok választások utáni összefogása egy jobbközép kormánykoalíciót eredményezzen?
– A választások előtt három hónappal a másik két jobboldali párt berkein belül is problémák adódtak, amelyek odáig fajultak, hogy például Mikulás Dzurinda nem indul a választásokon képviselőjelöltként. A legutóbbi felmérések viszont azt mutatják, hogy nem reménytelen a jobboldali pártok együttműködése. Több mint egy hónap van a választásokig, egy erős hajrával akár meg is fordítható a helyzet. Ha matematikailag lehetséges lesz a jobbközép pártok kormányalakítása, akkor a politikai akarat sem fog hiányozni részükről. Sok fog múlni azon, hogy melyik tábor tudja jobban mozgósítani szavazóit.
– El tudja-e képzelni koalíciós partnerként Robert Fico pártját?
– Mi a jobbközép pártok együttműködését tartjuk elsődlegesnek. Ha a választóktól nem kap elégséges támogatást ez a tábor, akkor életbe lép a másik politikai kategória, azaz, hogy a rossz elkerülése végett mi az, amit kénytelenek vagyunk megtenni. Ha muszáj lesz, akkor valószínűleg tárgyalni fogunk Robert Ficóval is, s meglátjuk, mire jutunk majd a tárgyalásokon.
Tíz év börtönt kaphat a bukott dél-koreai elnök















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!