Kerpen Gábor: Növelni kell a tudástartalmat

Komoly viták nélkül zajlott le az idei érettségi első hete. A feladatsorokat a tanárok némileg nehezebbnek ítélik a tavalyiaknál, ugyanakkor egyes részfeladatok, szakemberek szerint, alacsonyabb évfolyamon tanuló diákok számára is könnyen megoldhatók voltak.

Sikeresen lezajlott az érettségi „nagyhete”, amikor a legtöbb tanulót érintő írásbeli vizsgák vannak – fogalmazott Bakonyi László, az Oktatási Hivatal vezetője. Hozzátette: az elmúlt napok tapasztalata azt mutatja, hogy nincs jelentős vita az idei érettségivel kapcsolatban. A rendszer mostanra beállt, a diákok és a pedagógusok tudják, hogy miről fog szólni, ezért megfelelő módon készülnek rá. Nyilván idén is lesz szakmai vita a feladatsorokkal kapcsolatban, de ez így is van rendjén.
A korábbi évek tapasztalatai alapján a feladatok összeállítása kivitelezés és nehézség tekintetében átlagosnak mondható. Voltak nehezebb feladatok is, például az emelt szintű matematika írásbeliben – mondta Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette: a javítások során fog kiderülni, hogy a tanulók számára voltak-e félreérthető feladatok, a tanárok eddig még nem találkoztak ilyen jellegű problémával. Néhányan kifogásolták, hogy a középszintű angol nyelvi dolgozatokon nem szerepelt a feladatok mellett az, hogy milyen segédeszközt lehet használni – mondta Szebedy Tas.
Végre irodalomközpontú lett a teljes magyar érettségi, ami jó hír, ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) tartozó magyar szakos tanárok többsége szerint a szövegértési feladatot egy kilencedikes tanuló is meg tudná oldani. Általánosságban elmondható, hogy tavalyhoz képest egy kicsit nehezebbek voltak a feladatok mindegyik tárgyból, de növelni kell az érettségi tudástartalmát – fogalmazott Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke
A korábbiaknál bonyolultabb volt az idei középszintű magyarérettségi. A szövegértési feladatot nagyon jónak tartom, noha eléggé kifárasztotta a diákokat, mivel komoly koncentrációt igényelt – nyilatkozta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Mint mondta: a szövegalkotás témái közül az érvelő feladat igazából nem tekinthető érvelésnek, ráadásul hétköznapi és irodalmi példákat egyaránt fel kellett hozni, ami egy átlagos tanuló számára nagyon nehéz. Az összehasonlító elemzés kitűnő feladat, ugyanakkor csak a legjobbak tudták jól megoldani, mert kulturális előismereteket, jó stiláris érzéket és nagy szókincset igényelt. A legkönnyebbnek talán a novellaelemzés tekinthető, ugyanakkor nem szerencsés, ha csak egy olyan feladat van a négyből, amit az átlagos vagy gyengébb képességű tanulók is jól meg tudnak oldani. Az emelt szinten, a Gyakorlati írásbeliség címet viselő feladatnak a középszintű írásbeliben lett volna a helye. Emelt szinten nincs szövegértési feladat, ugyanakkor túl sok elemből áll, emiatt évről évre kevesebben választják. Érdemes lenne újragondolni az emelt szintű írásbelit, hogy versenyképes legyen – fogalmazott Arató László.
Sem a középszintű, sem az emelt szintű történelem írásbeli nem volt különösebben nehéz, bár a tavalyi vizsga az ideinél könynyebb volt – nyilatkozta Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke. Hozzátette: szerencsésen egyesítették az idei feladatsorokban a különböző feladattípusokat: a szövegértést, a térképhasználatot, a vizuális látásmódot fejlesztő feladatot és a grafikonelemzést. Azért tartom jónak a mostani írásbelit, különösen az emelt szintűt, mert a diákok történelmi ismereteit hasznosíthatóvá teszi a hétköznapi életben. Rávilágít arra, hogy a történelemnek van értelme, és párhuzamba állítható a diákok jelenkori élményanyagával – fejtette ki Fazekas Csaba.