Tegnapra, a szokásos szerdai árváltozás napjára időzítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Mol árképzésének vizsgálatáról szóló közleményét. A benzin 2, a gázolaj 3 forinttal drágult tegnap literenként, de a versenyhivatal természetesen nem ez alapján, hanem a 2006-tól mostanáig tartó időszak adatain keresztül ellenőrzi majd, hogy az olajtársaság valóban megsértette-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. A visszaélés egyelőre csak felvetés, és a GVH külön ki is hangsúlyozza, hogy „a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette”.
Mint arról már többször beszámoltunk, a Mol árképzése alapvetően az üzemanyagok tőzsdei árán és az éppen aktuális forint/dollár árfolyamon alapszik. A GVH már két alkalommal végzett a most indulóhoz hasonló vizsgálatot, és egyik esetben sem tudta megállapítani az erőfölénnyel való visszaélést. A szakértői számítások szerint a korábban vizsgált időszakok egészét tekintve a motorbenzin esetében körülbelül 8, a gázolaj esetében pedig 12 százalékkal voltak magasabbak a Mol-árak a költségalapon számított nagykereskedelmi árnál – magyarán, ekkora árréssel dolgozott a társaság az üzemanyag-nagykereskedelemben.
Egy liter benzin ma átlagosan 342, egy liter gázolaj 323 forintba kerül a kutakon. Ez természetesen a bruttó kiskereskedelmi ár, amely tartalmazza az áfát, a jövedéki adót és a termékkészletezési díjat is. Ha mindezeket a tételeket levonjuk, akkor 151 forintos literenkénti nettó benzin- és 158,5 forintos literenkénti nettó gázolajárat kapunk, a különbözetet az állam teszi zsebre. Ezek még mindig nem azok a számok, amelyeket a GVH alapul vehet, mert már tartalmazzák a töltőállomások árrését is. Hogy ez mennyi, csak sejthető – körülbelül 5-6 százalékos –, de a nettó kiskereskedelmi árak európai összevetése útmutatást adhat, mennyire drága a magyar benzin és gázolaj.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium adatai szerint múlt hét szerdán ezer liter 95-ös normálbenzin 547 euróba került. Ezzel a 12. legdrágább országnak számítottunk a 27 tagállam között. A legolcsóbban Bulgáriában (527 euró), a legdrágábban Dániában (617 euró) adták a benzint a fenti napon. Az EU-tagállamok átlagosan 562,28 euróért adtak ezer liter 95-öst adók nélkül, vagyis valamivel drágábban, mint idehaza. A gázolaj ugyanekkor 561 euróba került nálunk ezerliterenként, adók nélkül, ami a tizenegyedik helyet jelenti a listán, éppen a két szomszéd, Szlovákia és Ausztria között. A gázolajat tekintve Málta a legolcsóbb (528 euró) és Görögország a legdrágább (644,69 euró), az EU-átlag pedig 581,86 euróval szintén magasabb volt a magyar árnál. Hogy az európai átlagnál némiképpen alacsonyabb hazai kiskereskedelmi üzemanyagárak magasabbak-e a kelleténél vagy sem, azt legkésőbb hat hónap múlva megtudjuk, addig tart ugyanis a GVH vizsgálata. Kivéve, ha az ügy túl bonyolultnak mutatkozik, ebben az esetben további hat hónappal lehet meghosszabbítani a vizsgálódást. A versenyhivatali eljárás megindítását a Mol tegnap nem kívánta kommentálni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
