Nincs amerikai csodaszer

Nem csodaszer Barack Obama új afganisztáni stratégiája – nyer egyre inkább megerősítést a közép-ázsiai országban, ahol a nyugati intervenciós erők ravasz taktikával tesznek kísérletet a tálib hátország, Kandahár megtisztítására.

Legfeljebb „vegyes eredményeket” hozott a közelmúltbéli NATO-csapás Helmand tartományában – tartják afgán illetékesek, miközben az amerikai erők, nyugati és kabuli szövetségeseik Kandahár ellen készülődnek. A művelet súlypontjáról, Mardzsa faluról elnevezett offenzíva szerintük nem vált alkalmassá arra, hogy a jóval nagyobb és összetettebb feladat előtt példaként – pláne sikertörténetként – szolgáljon. Jellemző, hogy míg a nyugati média a helmandi támadás kecsegtető, korai fázisában címlapon örvendezett a hadisikereknek, azt, hogy a művelet tartós eredményt nem hozott, s a felkelők visszaszivárognak a már megtisztítottnak vélt területekre, már csak a sorok között olvasva fedezheti fel a megfigyelő.
Talán nem véletlen, hogy a tálibok „szülővárosában” minden rafinériát bevetnek. Nincs és várhatóan nem is lesz frontális támadás, amely már csak az elkerülhetetlen civil áldozatok miatt sem opció ott, ahol a távolról sem barátságos lakosság megnyerése alapvető stratégiai célkitűzés. Ehelyett néhány fős különleges műveleti csoportokat küldenek be Kandahárba és környékére, ahol az utóbbi időben ezek több vezető ellenállót is megöltek vagy foglyul ejtettek. Láthatóan igyekeznek meggyengíteni a fegyveresek irányítását, mielőtt fokoznák a nyomást. Ezzel párhuzamosan a törzsi vezetők és helyi tisztségviselők megnyerésére tett kísérletek is folytatódnak – iraki mintára, ahol lényegesen fejlettebb társadalmi keretek között lefizetéssel és fejlesztési programokkal sikerült több szunnita vezetőt is szembefordítani az ellenállással és a külföldi dzsihádista elemekkel, ami lassú stabilizációhoz vezetett.
A lassan kiteljesedő kandahári offenzíva nem a civil segélyezési erőfeszítéseket erősíti. A biztonsági helyzet gyors romlása miatt az ENSZ utasította a dél-afganisztáni Kandahárban dolgozó mintegy 200 alkalmazottját, hogy maradjon otthon, a külföldieket pedig Kabulba evakuálták.
Közben úgy tűnik, a civil biztonsági cégek bevonása a háborúkba újabb botrányt szült: Robert Gates amerikai védelmi miniszternek vizsgálatot kellett elrendelnie a tárca egyik részlege ellen, amelyet azzal vádolnak, hogy biztonsági alvállalkozókkal szereztetett be értesüléseket afganisztáni felkelőkről. Egy bizonyos Michael Furlong az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a különleges erők egykori tagjait alkalmazó biztonsági magáncégekkel szereztetett be hírszerzési értesüléseket.