Öntudatos iszlám, önfeladó Európa?

Itt Európában az a baj , hogy ha szétrohad a keresztény társadalom, az iszlám társadalom fog megerősödni benne – jósolja a Magyarországi Református Egyház mértékadó folyóiratában Németh Pál lelkész, iszlámkutató. Az időszerű társadalmi kérdésekkel foglalkozó Confessio legfrissebb, első negyedévi számában a szakember azt nyilatkozza: intő jel számunkra, hogy Nyugat-Európában szinte teljesen eltűnt az egyház, miközben az iszlám töretlenül erősödik. Nálunk jobb a helyzet, de a kommunista diktatúra örökségeként tart még a keresztény vallással szembeni elidegenedés. Eközben a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok egy évtized alatt „reiszlamizálódtak”, ami az iszlám erős regenerációs képességéről árulkodik. A terjedelmes interjú alapvető gondolata, hogy a jelen európai (és benne a magyarországi) keresztyénségnél sokkal öntudatosabb iszlám bevándorlási terepein missziós magatartást tanúsít. Vonzását az jelentheti, hogy úgymond evidenciákban gondolkodik. – Az iszlámban elképzelhetetlen, hogy bevezessék azt az őrültséget, amit genderideológiának hívnak, és nálunk terveznek – állapítja meg Németh Pál. Eszmefuttatása szerint az európai ember erkölcsisége borzalmasnak tűnik a keleti ember számára. Úgy látja, hogy ha az önfeladás és a gazdasági szempontú bevándoroltatás miatt – a nem asszimilálódó – iszlám egyszer többségbe kerül, a mi liberálisainknak többé nem lesz szavuk, mert az ő világukban nincs liberalizmus. Az iszlámkutató arra buzdít a Confessióban, hogy ejtsük a kritikátlanul liberális mércét. Hozzáteszi: „Csak rajtunk múlik, hogy az iskolában levesszük-e a keresztet vagy nem. Az ő fejükben meg sem fordul, hogy a Mohamed-monogramot eltávolítsák a mozlim iskolákból, ahova egyébként keresztény gyerek be se teheti a lábát.” Szerinte azért is vonzó az iszlám, mert az ember tartósan csak emberi módon tud élni. Márpedig – szögezi le Németh Pál – az iszlám emberi módot kínál; nem keresztyénit, de emberit.
A Confessio egy másik fontos anyaga a magyarországi cigányság és az egyházak kapcsolatáról szól, és számba veszi, milyen missziós tevékenység zajlik a történelmi egyházakban és kisebb keresztyén felekezetekben. A tanulmányíró Tóth Károly figyelmét nem kerüli el, hogy némely pünkösdi típusú egyház (például a Hit Gyülekezete) egyre több cigány származású személyt nyer meg hazánkban.