Az Eger kvalifikációját illetően szemernyi kétségünk sem lehetett, a Fradi részéről már az bravúrnak számított, hogy a múlt szerdai népligeti 7-5-tel egy mecscset elrabolt. Ezzel azonban csak elodázta a véget, amely tegnap 8-5-ös vereség formájában így is bekövetkezett. A Vasas ellenben még a rájátszás rajtja előtt botlott egyet, ugyanis az alapszakasz április 12-i rangadóján a Szőnyi úton maradt alul 5-4-re a Szegeddel szemben, a playoffban viszont már a „vízen jártak” az angyalföldiek: a hazai 7-5 után egy hete idegenben 10-3-as erődemonstrációt tartottak.
Csakhogy tegnap a csongrádiaknak nem kellett megküzdeniük a hazai pálya hátrányával, és bár egyszer sem vezettek (elsősorban Varga Dénes sziporkái miatt nem), mindvégig csimpaszkodtak, legalább a döntetlenbe, becsülettel. Molnár Tamás mellett Török vitte náluk a prímet, ám két másodperccel a duda előtt Komlósi góljával egalizáltak 11-11-re. A zaklatott hangulathoz az időmérő is hozzájárult egyszer-egyszer, no meg Marjay játékvezető, aki néha olyasmit is látni vél, amit csak ő észlel az egész uszodában. A lényeg azonban, hogy a hosszabbítás sem hozott döntést, 12-12 után következhetett a büntetőpárbaj. Amelyben Nagy Viktor, a Vasas addig nem tündöklő kapusa két védéssel kezdett, „mennybemeneteléhez” még azt kellett megvárnia, míg Kis Gábor bebombázza a finálét érő gólt.
E műfajban 3-1-re kerekedett felül a címvédő, de Földi László edző nem véletlenül jegyezte meg: őrült meccs volt. Kollégája, Kásás Zoltán ehhez annyit tett hozzá: „Nem ma veszítettünk, a két korábbi meccset szúrtuk el.”
Mivel a felek a tegnapi túlórázás ellenére egyik párban sem nyújtották a végletekig az elődöntőt, az Eger–Vasas finálé (és a Szeged–Ferencváros bronzmeccs) már szombaton megkezdődhet. Itt 0-0-ról indul a csata, és valamely együttes harmadik győzelméig tart; 2008-ban és 2009-ben is úgy nyert 3-1-re a Vasas, hogy az első mérkőzésen az Eger ért el szakaszsikert. Ettől persze Gerendás György fiai nem bánkódnának, ha megint győztesen rajtolnának.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség