Történelmi győzelem

V Á L A S Z T Á SA Fidesz–KDNP-pártszövetség nyerte a 2010-es országgyűlési választások tegnapi második fordulóját: az Országos Választási Iroda (OVI) honlapján közzétett előzetes eredmények szerint az Orbán Viktor által vezetett szövetség várhatóan 263 mandátummal megszerezte a 386 fős parlament kétharmados többségét.

Ágh Attila Politológus : Különösebb meglepetés nem történt az országgyűlési választások tegnapi, második fordulójában, hacsak a korábbi fideszes, most magát függetlenként megmérető Molnár Oszkár szereplését nem tekintjük annak. A Fidesz bőven megszerezte a kétharmados parlamenti többséget, így most már inkább az a kérdés, hogy milyen összetételű lesz a hamarosan megalakuló kormány, és melyek lesznek annak első intézkedései. Egyértelművé vált tegnap az is, hogy a Magyar Szocialista Pártnak nem sikerült oly mértékben mozgósítania a szavazótáborát, hogy érzékelhető fordulatot érjenek el a két héttel ezelőtti első fordulóhoz képest. Bebizonyosodott továbbá az is: nem volt érdemi változás abban a négy választókerületben sem, ahol az MSZP visszaléptette jelöltjét az LMP javára. Ez azt mutatja, hogy ezeken a helyeken eleve esélytelen volt a győzelem a Fidesz képviselőjelöltjével szemben. Az viszont, hogy az LMP nem tett hasonló lépést a szocialisták javára, nem jelenti azt, hogy a két párt között nem lesz szorosabb együttműködés a jövőben.

Szomszéd Orsolya politológus: Az első forduló megismétlését és megerősítését láthattuk tegnap. A legfeltűnőbb, hogy nem jártak sikerrel a Fidesz kétharmados győzelmének megakadályozását célzó kampányhadjáratok. Az alacsony részvétel elsődleges oka, hogy a lakosság úgy érzékelte, lényegében minden eldőlt első nekifutásra, szinte majdnem bizonyosan a kétharmad is. Magas részvétellel, nagyobb választási kedvvel értelemszerűen ott találkozhattunk, ahol szoros volt a korábbi eredmény. Ezek közül Edelény volt a legsajátosabb választókerület. Jószerivel itt működött egyedül a visszaléptetés stratégiája; a jobbikos választók engedelmeskedtek pártjuknak. Az MSZP visszaléptetései nem jártak ilyen eredménnyel, mert nem volt egyértelmű a két párt közötti szavazói „átjárás”. Feltűnő még, hogy ahol az első fordulóban Budapesten a Jobbik tíz százalék felett teljesített, most az alatt maradt. Egyetlen párt kétharmados győzelme egyedülálló fejlemény a magyar demokráciában, s ez egyszerre nagy lehetőség és felelősség a Fidesz számára.

Boros Bánk Levente politológus: Az MSZP – két egyéni választókerületi győzelme ellenére – totális kudarcot vallott mind az első, mind a második fordulóban. Az eddigi kormánypártnak nemcsak az elmúlt évekbeli politikája, de a kommunikációja is alapvetően sikertelennek bizonyult, hiszen a Fidesz olyan helyeken is nyerni tudott, ahol eddig még soha. Látható, hogy a szocialisták az elmúlt két hétben minden erejüket a XIII. kerületre koncentrálták, megmaradt szűk bázisukat itt sikerült leginkább összpontosítani, így maradhat meg Újlipótváros és Angyalföld a következő két évben „zárványként”. Ugyanakkor a Fidesz–KDNP elsöprő, soha nem látott sikere azt is jelzi, hogy az emberek április 11-én és tegnap is komolyan gondolták, hogy változást akarnak. Az új kormányerőkre leadott szavazatok nagy száma arra utal, hogy az MSZP-t leváltó hangulat, nem csupán protestszavazatokat hozott a volt ellenzéknek, hanem kifejezetten bíznak a Fideszben. A kétharmados felhatalmazás óriási sikert, egyben nagyon nagy felelősséget is jelent.

Az adatok csaknem százszázalékos feldolgozottságánál, tegnap esti lapzártánkkor úgy festett, hogy az új parlamentben a Fidesz– KDNP-nek 263, az MSZP-nek 59, a Jobbiknak 47, az LMP-nek 16 mandátuma van, és az előző ciklushoz hasonlóan egy független képviselő is bekerült az Országgyűlésbe. A választások tegnapi második fordulójában az előzetes adatok alapján a Fidesz–KDNP 54 helyen győzött, az MSZP 2 körzetben szerzett egyéni mandátumot – Angyalföldön Tóth József, Újlipótvárosban Szanyi Tibor –, míg a Borsod megyében indult Molnár Oszkár edelényi polgármester független képviselőként ülhet be a törvényhozásba.
Hivatalos végeredményt várhatóan legkésőbb május 15-ig hirdetnek. Az OVI adatainak 98,1 százalékos feldolgozottsága alapján a választásra jogosult csaknem 2,5 millió állampolgár közül este hét óráig 1,155 millióan vettek részt a tegnapi voksoláson. Ez 46,61 százalékos részvételi arányt jelent.
Most a legtöbben Budapesten keresték fel a szavazóköröket, a legkevesebben Baranya megyében voksoltak. Az érintett megyékben és a fővárosban is várhatóan érvényes volt a szavazás. Tegnap abban az 57 egyéni választókerületben voksoltak, ahol az április 11-i első fordulóban a jelöltek egyike sem kapta meg a szavazatok több mint felét. Két hete érvényes és eredményes volt a választás valamennyi győr-moson-soproni, hajdú-bihari, somogyi, tolnai, vasi, veszprémi és zalai egyéni választókerületben, illetve a főváros 11 választókerületében. Második fordulóra került sor tegnap Borsod-Abaúj-Zemplén megye tíz, Jász-Nagykun-Szolnok hat, Heves négy, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg három-három, Fejér, Pest és Komárom-Esztergom megye két-két körzetében, míg Baranyában, Bács-Kiskunban, Békésben és Nógrádban mindössze egy-egy nyitott körzet volt. 3150 szavazókörben adhatták le voksukat vasárnap reggel hattól este hétig a választópolgárok, akik összesen 121 képviselői hely sorsáról döntöttek tegnap. Két héttel korábban a Fidesz–KDNP 206, az MSZP 28, a Jobbik 26, míg az LMP 5 mandátumhoz jutott. Mivel az MDF akkor nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, így először alakul a rendszerváltó párt nélküli törvényhozás Magyarországon. (Ismert, a másik rendszerváltó párt, az SZDSZ most nem is vett részt önállóan a megméretésben.)
A választási központban különleges kérdésekről ezúttal nem tanácskoztak. Az Országos Választási Bizottság (OVB) délután háromtól a fejleményeket figyelte, és rendszeres tájékoztatást kért Virág Rudolftól, az OVI vezetőjétől, nincs-e valahol hosszabb sorban állás. Az iroda külön adatszolgáltatást készített az úgynevezett átigazolásokról, mivel a testület szeretett volna meggyőződni arról, hogy rendben zajlik a voksolás. Az április 11-i első fordulóban az iroda későn tájékoztatta az OVB-t az akkor kialakuló botrányról. A bizottság csak hét óra előtt kapott információt, hogy több mint húsz szavazókörben órákig tartó sorban állás után juthattak be a voksolók a szavazóhelyiségbe. A bizottság délután négy órakor az utcát is a szavazókörök előterének nyilvánította és úgy döntött, hogy a 19 óráig szavazásra jelentkezők még leadhatják voksaikat. Néhol csak hajnalban tudtak élni a jelentkezők a választójogukkal. Az OVB hét óra előtt meghosszabbította a kampánycsendet, és nem járult hozzá, hogy fél nyolckor elindítsák az OVI informatikai rendszerét. A részeredmények közlése fél 11 után kezdődött el. Az OVI az elmúlt két hétben több intézkedést tett, és így sikerült előkészítenie a tegnapi voksolást. Az igazolással szavazók adatait most a jegyzőkönyvvezetőknek nem kézzel kellett ráírniuk a névjegyzékre, hanem az információk egy előre kinyomtatott listán szerepeltek. Mód volt arra is, hogy betűrend szerint szétbontsák a névjegyzéket, így egyszerre több fő adatait rögzíthették.

Szabotálták a szavazást. Negyvenhat szavazatszámláló bizottsági tag maradt távol a választás reggelén Csepelen a 31-es országgyűlési választókerületben a két héttel ezelőtt megjelentekhez képest. Az önkormányzat harmincöt póttagot tudott mozgósítani a szavazás rendjének biztosítására. Ezzel a mozgásukban korlátozottak, több mint száz ember állampolgári jogainak gyakorlása került veszélybe Az összesen harmincöt szavazókörből a Jobbik delegáltjai közül harminchárman maradtak távol a választás reggelén. Mivel a távolmaradást a párt hivatalosan nem jelentette be a választási bizottság felé, az eset megnehezítette a szavazás lebonyolítását, a szavazatszámláló bizottságok létszámát ugyanis a hiányzókkal együtt határozták meg, így a határozatképességhez is nagyobb jelen lévő létszám kellett. Az MSZP delegáltjai közül tizenhárman hiányoztak vasárnap reggel, de ők már pénteken jelezték távolmaradásukat, így arra lehetett számítani. Szeles Gábor, a kerület jegyzője a Hír TV-nek elmondta: voltak, akik előre jelezték távolmaradásukat, őket időben tudták pótolni, mások azonban egyszerűen „nem jöttek el”. Kiemelte: korábban nem tapasztalt ehhez fogható tömeges távolmaradást Csepelen.