Továbbra sem hiteleznek a bankok

Halálra ítélik a bankok azokat a cégeket, amelyek az eredeti hitelfeltételek megtartásával, esetleg kis segítséggel tovább élhetnének – állítják a lapunknak nyilatkozó szakemberek. A pénzintézetek hiába kaptak állami pénzt a vállalati hitelezés élénkítésére, még mindig óvakodnak a hazai cégektől. A vállalkozók egy része most már a határainkon túl próbál meg tőkéhez jutni.

Csécsi László
2010. 05. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Partra vetett halként vergődnek a pénzhiány miatt a hazai cégek. Nem elég, hogy a gazdasági válság miatt elfogytak a megrendelések, nem tudnak fizetni sem a vevők, sem a fővállalkozók, a pénzintézetek is csak igen nehezen hajlandók hitelezni a vállalkozásoknak. Bár a bankok a válság kitörése után jelentős állami tőkét kaptak azzal a céllal, hogy juttassák el a forrásokat a cégekhez, többségük nagyon magasra helyezte a lécet arra vonatkozóan, melyik vállalkozás kaphat hitelt.
Bár a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által nyújtott hitelcsomag egyik feltétele az volt, hogy a megsegített bankoknak a hazai vállalkozások és a lakosság hitelezésére kell fordítaniuk a nemzetközi kölcsönt, úgy tűnik, az eredeti célok nem teljesültek. Az állam a nemzetközi hitelcsomagból tavaly többször is megsegítette az OTP-t, az FHB-t és a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), ez azonban a hitelezés élénkülésén nem látszódott meg.
A pénztelenség az utóbbi hónapokban már olyan szintet ért el, hogy a vállalkozások egy része meg sem próbál hazai bankoktól hitelhez jutni, hanem egyenesen Ausztriába vagy Szlovákiába megy kölcsönért. A lapunknak nyilatkozó cégvezetők szerint a hazaiaknál sokkal olcsóbban, jellemzően 3–5 százalékos kamat mellett kínálják hiteleiket az osztrák pénzintézetek. – Fedezetet persze azok is követelnek az ügyfelektől, ám nem esnek olyan túlzásokba, mint a Magyarországon működő pénzintézetek – állítják.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint vállalati hitelezés szempontjából Magyarország áll a legrosszabbul a régióban. – Szlovákiában könnyebb és olcsóbb hitelhez jutni, mint nálunk, ezért a cégek egy része északi szomszédunkhoz jár kölcsönért – állítja. A társelnök szerint a hazánkban működő pénzintézetek még mindig különösen kockázatosnak tartják a magyar gazdasági környezetet, ezért óvatosabbak, mint a külföldiek, akik távolabbról szemlélik a magyar helyzetet. Vadász György szerint a hazai cégek helyzetét jól szemlélteti az a tény, hogy kevesebb mint negyedük áll kapcsolatban valamelyik pénzintézettel, a többiek nem is próbálkoznak, mert esélytelennek tartják a hitelhez jutást. A szakember szerint az új kormány megalakulását nagy reményekkel várták a vállalkozások, mert a Fidesz programjában kiemelt szerepet kapott a kisvállalkozások finanszírozásának átalakítása.
Jelenleg a kis- és közepes vállalkozások finanszírozását szinte teljes egészében a Magyar Fejlesztési Bank Új Magyarország vállalkozásfejlesztési hitelprogramja jelenti. Lapunk kutatásából kiderült, hogy a pénzintézetek ügyintézői szinte minden esetben az MFB hiteleit ajánlják a cégeknek, míg saját pénzintézetük kölcsöneire csak később hívják fel a figyelmet. A fejlesztési bank munkatársai lapunkkal közölték: április elejéig összesen 5135 kérelmet fogadtak be 373,7 milliárd forint értékben, ebből 4461 kérelmet hagytak jóvá, amelyek értéke 273,5 milliárd forint volt. A rendelkezésre álló szabad keret április 8-án 86,522 milliárd forint volt.
Mészárosné Győrvári Bella, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a cégek jelentős része már csak azért sem tud kölcsönhöz jutni, mert alaposan el van adósodva. Az alelnök tapasztalatai szerint a tavalyi év sokaknak olyan rosszul sikerült, hogy azoknak a hitelkeretét is visszamondták vagy megkurtították a bankok, akik egyébként rendesen tudtak törleszteni. Ezzel az eljárással Győrvári Bella szerint az a probléma, hogy sok olyan vállalkozás van, amelyik túlélné a válságot, ha megkapná a szükséges kölcsönt, vagy megtarthatná a hitelkeretét, ám a szigorítások megpecsételik ezen cégek sorsát.
A szakemberek szerint a pénzintézetek leginkább az építőiparban működő cégektől tartják távol magukat, de nem sok jóra számíthatnak a kereskedelemmel és a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások sem. A lapunknak nyilatkozó vállalkozók a hazai bankok óvatos hitelezési politikáját a gazdaság meggyilkolásának nevezték, és csalódottan tették hozzá: nem szabadna hagyni, hogy a spekulatív tőke a termelő ágazatokkal játszadozzon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.