Partra vetett halként vergődnek a pénzhiány miatt a hazai cégek. Nem elég, hogy a gazdasági válság miatt elfogytak a megrendelések, nem tudnak fizetni sem a vevők, sem a fővállalkozók, a pénzintézetek is csak igen nehezen hajlandók hitelezni a vállalkozásoknak. Bár a bankok a válság kitörése után jelentős állami tőkét kaptak azzal a céllal, hogy juttassák el a forrásokat a cégekhez, többségük nagyon magasra helyezte a lécet arra vonatkozóan, melyik vállalkozás kaphat hitelt.
Bár a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által nyújtott hitelcsomag egyik feltétele az volt, hogy a megsegített bankoknak a hazai vállalkozások és a lakosság hitelezésére kell fordítaniuk a nemzetközi kölcsönt, úgy tűnik, az eredeti célok nem teljesültek. Az állam a nemzetközi hitelcsomagból tavaly többször is megsegítette az OTP-t, az FHB-t és a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), ez azonban a hitelezés élénkülésén nem látszódott meg.
A pénztelenség az utóbbi hónapokban már olyan szintet ért el, hogy a vállalkozások egy része meg sem próbál hazai bankoktól hitelhez jutni, hanem egyenesen Ausztriába vagy Szlovákiába megy kölcsönért. A lapunknak nyilatkozó cégvezetők szerint a hazaiaknál sokkal olcsóbban, jellemzően 3–5 százalékos kamat mellett kínálják hiteleiket az osztrák pénzintézetek. – Fedezetet persze azok is követelnek az ügyfelektől, ám nem esnek olyan túlzásokba, mint a Magyarországon működő pénzintézetek – állítják.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint vállalati hitelezés szempontjából Magyarország áll a legrosszabbul a régióban. – Szlovákiában könnyebb és olcsóbb hitelhez jutni, mint nálunk, ezért a cégek egy része északi szomszédunkhoz jár kölcsönért – állítja. A társelnök szerint a hazánkban működő pénzintézetek még mindig különösen kockázatosnak tartják a magyar gazdasági környezetet, ezért óvatosabbak, mint a külföldiek, akik távolabbról szemlélik a magyar helyzetet. Vadász György szerint a hazai cégek helyzetét jól szemlélteti az a tény, hogy kevesebb mint negyedük áll kapcsolatban valamelyik pénzintézettel, a többiek nem is próbálkoznak, mert esélytelennek tartják a hitelhez jutást. A szakember szerint az új kormány megalakulását nagy reményekkel várták a vállalkozások, mert a Fidesz programjában kiemelt szerepet kapott a kisvállalkozások finanszírozásának átalakítása.
Jelenleg a kis- és közepes vállalkozások finanszírozását szinte teljes egészében a Magyar Fejlesztési Bank Új Magyarország vállalkozásfejlesztési hitelprogramja jelenti. Lapunk kutatásából kiderült, hogy a pénzintézetek ügyintézői szinte minden esetben az MFB hiteleit ajánlják a cégeknek, míg saját pénzintézetük kölcsöneire csak később hívják fel a figyelmet. A fejlesztési bank munkatársai lapunkkal közölték: április elejéig összesen 5135 kérelmet fogadtak be 373,7 milliárd forint értékben, ebből 4461 kérelmet hagytak jóvá, amelyek értéke 273,5 milliárd forint volt. A rendelkezésre álló szabad keret április 8-án 86,522 milliárd forint volt.
Mészárosné Győrvári Bella, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a cégek jelentős része már csak azért sem tud kölcsönhöz jutni, mert alaposan el van adósodva. Az alelnök tapasztalatai szerint a tavalyi év sokaknak olyan rosszul sikerült, hogy azoknak a hitelkeretét is visszamondták vagy megkurtították a bankok, akik egyébként rendesen tudtak törleszteni. Ezzel az eljárással Győrvári Bella szerint az a probléma, hogy sok olyan vállalkozás van, amelyik túlélné a válságot, ha megkapná a szükséges kölcsönt, vagy megtarthatná a hitelkeretét, ám a szigorítások megpecsételik ezen cégek sorsát.
A szakemberek szerint a pénzintézetek leginkább az építőiparban működő cégektől tartják távol magukat, de nem sok jóra számíthatnak a kereskedelemmel és a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások sem. A lapunknak nyilatkozó vállalkozók a hazai bankok óvatos hitelezési politikáját a gazdaság meggyilkolásának nevezték, és csalódottan tették hozzá: nem szabadna hagyni, hogy a spekulatív tőke a termelő ágazatokkal játszadozzon.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség